Innovációs járulék megfizetése

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap egyik bevételi forrása a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, ennek megállapítását és megfizetését a fizetésre kötelezett maga köteles önadózás útján teljesíteni.

☛ Az innovációs járulék a számviteli törvény hatálya alá tartozó kisvállalkozásnál nagyobb méretű belföldi székhelyű gazdasági társaságok számára előírt fizetési kötelezettség, amelynek célja a hazai kutatási és fejlesztési tevékenység erősítésének támogatása, a kutatási eredmények hasznosításának, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztésének elősegítése az ország nemzetközi versenyképességének és a fenntartható fejlődés új ismereteken, valamint azok alkalmazásán alapuló növelésének finanszírozása céljából.

Az innovációs járulék jellemzője a kifejezetten mérsékelt közteherviselés.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben az innovációs járulékra vonatkozó rendelkezések 2015. január 1-jén léptek hatályba, és a jogszabály a közfinanszírozású támogatások koordináltságának, átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében létrehozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalt, valamint az elkülönített állami pénzalapként már régóta működő Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot egyben az irányítása alá helyezte.

A kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatását szolgáló elkülönített állami pénzalap működtetése az innováción alapuló versenyképesség-növelés célkitűzését szolgálja, amelynek segítségével a vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységének központi támogatási lehetősége megtöbbszöröződött a korábbi időszakhoz képest, azonban nemzetközi összehasonlításban még ma is meglehetősen alacsony mértékű.

Az innovációs járulék fizetésére kizárólag az üzleti év első napján a számviteli törvény hatálya alá tartozó és kisvállalkozásnál nagyobb méretű belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelesek. [Inno. tv. 15. § (1)-(3) bekezdés]

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint az üzleti év első napján kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság nem köteles innovációs járulék fizetésére. [Inno. tv. 15. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés, Kktv. 3. § (2) bekezdés és (3) bekezdés]

A cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, továbbá a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó sem köteles az innovációs járulék fizetésére. [Inno. tv. 15. § (2) bekezdés e)-g) pont]

Az innovációs járulék mértéke továbbra is a járulékalap 0,3 százaléka. [Inno. tv. 16. § (2) bekezdés]

Az innovációs járulék alapja továbbra is a helyi adókról szóló törvényben a helyi iparűzési adóra vonatkozó általános rendelkezések szerint meghatározott adóalap, csökkentve a helyi adókról szóló törvény szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével. [Inno. tv. 16. § (1) bekezdés]

✍ A korábbi törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében az innovációs járulék bruttó összegét csökkentő tételek elszámolhatósága megszűnt, vagyis az innovációs járulék összege már nem csökkenthető a saját tevékenység körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeivel és az ahhoz megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költségeivel.

Az előlegfizetések esedékessége

Az adóévben innovációs járulék fizetésére kötelezettnek háromhavonként előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. [Inno. tv. 16. § (4) bekezdés]

Az innovációsjárulék-előlegek megfizetésének határideje naptári évvel megegyező üzleti év esetén:
↪ április 20. ↦ július 20. ↦ október 20. ↦ (december 20.)

✍ A feltöltési kötelezettség bevezetése miatt az utolsó negyedévre vonatkozó járulékelőleg megfizetését az adóév végén esedékes előlegkiegészítési kötelezettséggel egyidejűleg kell teljesíteni. [Inno. tv. 16. § (4) bekezdés]

Az innovációsjárulék-előleg éves összege az adóévet megelőző adóév fizetendő innovációs járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, illetve ennek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra átszámított összege minden más esetben. [Inno. tv. 16. § (6) bekezdés]

Az előlegfizetési időszakra negyedévenként fizetendő innovációsjárulék-előleg mértéke az egész évre megállapított járulékelőleg egynegyede. [Inno. tv. 16. § (4) bekezdés]

✍ Az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség keletkezésének évében az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell a járulékelőleget megállapítani a járulék várható éves összegének időarányos részének megfelelően. [Inno. tv. 16. § (9) bekezdés]

✍ Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani és ennek alapján a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. [Inno. tv. 16. § (7) bekezdés]

Az innovációs járulék előlegének kiegészítése

Az innovációs járulék fizetésére kötelezett adózónak a 2012. december 1-jétől hatályos rendelkezések előírásának megfelelően az adóévre bevallott járulékelőleget az adóévre várhatóan fizetendő innovációs járulék összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. [Inno. tv 16. § (10) bekezdés]

Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújtanak be és ezzel egyidejűleg eleget tesznek fizetési kötelezettségüknek. [Inno. tv 16. § (10) bekezdés]

Az innovációs járulék esetében az előleg kiegészítésének határideje alapesetben: december 20.

Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. [Art. 172. § (12) bekezdés]

✍ Az innovációs járulék előlegét a törvény előírása alapján a járulék várható éves összegére kell kiegészíteni, a mulasztási bírság azonban abban az esetben kerül felszámításra, ha az előleg kiegészítése nem történt meg legalább az adóévre ténylegesen fizetendő járulék 90 százalékának mértékéig, ezért a mulasztási bírság elkerülése érdekében lehetőség szerint célszerű inkább több, mint kevesebb innovációsjárulék-előleget befizetni a feltöltési kötelezettség teljesítésekor.

Az innovációs járulék éves elszámolása

A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig.. [Inno. tv. 16. § (3) bekezdés]

A naptári éves adózók esetében az innovációs járulék éves elszámolásának és bevallásának határideje: május 31.

A befizetett előleg, előleg-kiegészítés és az innovációs járulék tényleges éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. [Inno. tv. 16. § (11) bekezdés]

✍ Az innovációs járulék fizetésére kötelezett adózónak az innovációs járulék bevallásával egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével, kivéve megszűnésekor, továbbá, ha az adózó a járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be. [Inno. tv. 16. § (5) és (8) bekezdés]

A gazdasági társaság kisvállalati besorolásának megállapítása

Az a vállalkozás minősül kisvállalkozásnak, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. [Kktv. 3. § (2) bekezdés]

☛ Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, az üzleti év lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot, illetve újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. [Kktv. 18. §]

A mikrovállalati, kisvállalati, középvállalati, illetve nagyvállalati besorolás megállapításához szükséges mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, illetve annak hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. [Kktv. 5. § (1) bekezdés]

☛ Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. [Kktv. 5. § (2) bekezdés]

Az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alóli mentesség megállapításánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó. [Inno. tv. 15. § (3) bekezdés]

✍ Az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség megállapítása esetén a kisvállalati besorolás maghatározásához az üzleti évet megelőző második üzleti év beszámolójának adatait kell figyelembe venni, mivel az üzleti év első napján az előző üzleti évről készülő beszámoló még nem áll rendelkezésre.

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az előírt foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kisvállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. [Kktv. 5. § (3) bekezdés]

✍ A törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a vállalatcsoport egészére számított mutatók alapján kell a társaság besorolását elvégezni, így már nem csak az számít, hogy az adott cég önmagában teljesíti-e az előírt feltételeket.

A partnervállalkozással vagy kapcsolódó vállalkozással rendelkező vállalkozás esetében az adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni és hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak, a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban, továbbá hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek. [Kktv. 5. § (5)–(6) bekezdés]

☛ A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek. [Kktv. 5. § (8) bekezdés]

☛ A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban arányosan szerepelnek. [Kktv. 5. § (9) bekezdés]

Az újonnan alapított társaság innovációsjárulék-fizetési kötelezettsége

A cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága mentes az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alól. [Inno. tv. 15. § (2) bekezdés e) pont]

Az alapítás évét követő évtől kezdődően a gazdasági társaság abban az esetben köteles innovációs járulék fizetésére, ha az üzleti év első napján fennálló állapot szerint legalább középvállalkozásnak minősül, ugyanis az üzleti év első napján kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság nem köteles innovációs járulék fizetésére. [Inno. tv. 15. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés]

Mivel az előző évben alapított gazdasági társaság a második üzleti év elején még nem rendelkezik az első üzleti évre vonatkozó beszámolóval, ezért a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján kell megállapítani a kisvállalkozóként történő besorolás feltételeinek teljesülését, illetve azok hiányát.

Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni a mutatószámok meghatározásához. [Kktv. 5. § (2) bekezdés]

Az üzleti terv azonban nem tartalmaz mérlegfőösszeget, ezért a besoroláshoz a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám évesítés nélküli adatainak számbavétele szükséges.

☛ A kapcsolódó és partnervállalkozások utolsó beszámolójában szereplő nettó árbevételt, valamint a létszámadatokat hozzá kell számítani az üzleti tervben szereplő adatokhoz.

Az alapítás évét követő második évben történő besoroláshoz az alapítás évéről készült beszámolóban szereplő adatokat kell figyelembe venni és amennyiben egy évnél rövidebb üzleti évről van szó, abban az esetben csupán az értékesítés nettó árbevételének adatait szükséges éves szintre arányosítani, azonban a törtidőszaki foglalkoztatotti létszám és a mérlegfőösszeg évesítését nem kell végrehajtani.

Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, abban az esetben a mutatószámok meghatározásához szükséges adatokat éves szintre kell vetíteni. [Kktv. 5. § (1) bekezdés]

Ha a gazdasági társaság az előző évben középvállalkozásnak minősült, az idei évben azonban a mutatószámok alapján már kisvállalkozás, abban az esetben a középvállalkozási besorolását a kétéves szabály miatt még nem veszíti el, csak ha a változás a következő évben is fennáll. [Kktv. 5. § (3) bekezdés]

✍ Az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség keletkezésének évében az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőleget megállapítani a járulék várható éves összegének időarányos részének megfelelően. [Inno. tv. 16. § (9) bekezdés]

Az innovációsjárulék-előleg összegének módosítása

Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Ha az adóhatóság az adóelőleget egyenlő részletekben írta elő, az adózó indokolt esetben kérheti, hogy az adóelőleget attól eltérő összegekben fizethesse meg. [Art. 42. § (2)–(3) bekezdés]

Az adóelőleg módosítása az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben kérhető. [Art. 42. § (4) bekezdés]

Az innovációsjárulék-előleg összegének bevallása során elkövetett tévedés az önellenőrzés szabályai szerint nem módosítható, arra kizárólag az előbbi szabályok szerint van lehetőség. [Art. 4. § (3) bekezdés]

Nincs akadálya azonban annak, hogy az adózó a hiba észlelését követően a bevallottnál magasabb összegű innovációsjárulék-előleget fizessen. [Art. 42. § (6) bekezdés]

Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete. [Art. 172. § (13) bekezdés]

A kerekítés szabályai

Az innovációs járulékot 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

☛ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított járulék esetén a ténylegesen fizetendő innovációs járulék összege 490 ezer forint lesz.

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az innovációs járulék és az előleg megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az innovációs járulék előlegének megfizetési határideje július 20. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 22. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. [Art. 167. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott innovációs járulékra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

☛ Magánszemély esetében fizetési halasztás és részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők