Helyi iparűzési adó megfizetése

A helyi iparűzési adó (hipa) megfizetése

A helyi adókról szóló törvény felhatalmazása és rendelkezései alapján a települési (községi, városi és fővárosi) önkormányzat képviselőtestülete az illetékességi területén rendeletével bevezetheti a helyi iparűzési adót.

A főváros esetében a helyi iparűzési adó bevezetésére a fővárosi önkormányzat jogosult, a jogszabály előírása szerint a kerületi önkormnányzatok helyi iparűzési adó bevezetésére nem jogosultak.

Az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló vállalkozási tevékenység esetén keletkezik adókötelezettség.

A helyi iparűzési adó megfizetése a társasági adóhoz hasonlóan előlegfizetés rendszerében történik, amelyben az adóteher megfizetését az év során arányosan elosztva két részletben kell önadózás útján teljesíteni, majd az éves adóbevallásban a befizetett adóelőleg és a véglelges adó különbözetét elszámolni.

✍ A fizetendő helyi iparűzési adó alapját alapesetben a nettó árbevételből kiindulva kell meghatározni, amelyet csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével (a jogszabályban meghatározott sávos módszernek megfelelően), továbbá az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével [Htv. 39. § (1) bekezdés].

A helyi iparűzési adó tekintetében az előlegfizetési időszak általánosan a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. [Htv. 41. § (2) bekezdés]

☛ A helyi adókról szóló törvény adómentességet biztosít a helyi iparűzési adó tekintetében az egyesület, az alapítvány, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a közszolgáltató szervezet, valamint a köztestület és a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság számára, amennyiben az adóévet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem belföldön, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett és a feltételek teljesüléséről írásban nyilatkozik az adóhatóságnak. [Htv. 3. § (2)–(3) bekezdés]

A helyi iparűzési adó előlegének megfizetése

A helyi iparűzési adó előlegét két különböző részletben, félévenként kell megfizetni az adóévben március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. [Art. 2. számú melléklet II./A/2./b) pont]

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a helyi iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. [Art. 6. sz. melléklet 4./a) pont]

☛ Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor a fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott adóelőleg-részletének pozitív különbözete, a második adóelőleg-részlet összege pedig az adóévet megelőző adóév adójának fele. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeget kell figyelembe venni mindkét előlegrészlet kiszámításnál. [Htv. 41. § (5) bekezdés]

A helyi iparűzési adó esetében az előlegfizetési kötelezettség nem vonatkozik az előtársaságra, továbbá az első adóelőleg-fizetési időszakban az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő (újonnan alakult) vállalkozóra, valamint az adóalanyként megszűnő vállalkozónak sem kell a helyi iparűzési adó tekintetében adóelőleget bejelenteni és bevallani. [Htv. 41. § (4) bekezdés]

✍ Az adóelőleg-fizetés alóli mentesség esetén az adóévre megállapított adó az előírt határidőig egy összegben esedékes, azonban semmi akadálya nincs annak, hogy az adóalany bármikor adóelőleget fizessen abban az esetben is, ha azt törvény nem írja elő.

Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. [Htv. 41. § (3) bekezdés]

✍ Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén adóév közben kezdő (de korábban alakult), valamint az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött vállalkozó esetén, továbbá abban az esetben, ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, akkor az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított, az egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott, bejelentett összeg. [Htv. 41. § (6) bekezdés]

A helyi iparűzési adó előlegének kiegészítése

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint a társasági adó előlegének kiegészítésére kötelezett vállalkozó a helyi iparűzési adó előlegét is a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig köteles kiegészíteni. [Art 2. számú melléklet II./A/2./c) pont]

☛ A naptári évtől eltérő üzleti éves társaságiadó-előleg kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. [Art 6. számú melléklet 4./b) pont]

Az előlegkiegészítési kötelezettség nem vonatkozik a helyi iparűzési adó és a társasági adó tekintetében azokra az adózókra, amelyeknél az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel nem haladta meg a 100 millió forintot. [Tao. tv. 26. § (10) bekezdés)]

✍ Az adózó abban az esetben kötelezett a helyi iparűzési adó előlegének kiegészítésére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig, amennyiben a társasági adó alanya és a társasági adó kiegészítésére kötelezett, mivel kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőságű adózó vagy külföldi vállalkozó, és az előző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot.

A helyi iparűzési adó előlegének kiegészítésére egyáltalán nem kötelezettek azok az adózók, amelyek nem a társasági adó hatálya alá tartoznak, mivel azok nem lehetnek kötelezettek a társasági adó előlegének kiegészítésére, függetlenül az éves szinten számított árbevételük nagyságától. [Art 2. számú melléklet II./A/2./c) pont]

✍ Az egyéni vállalkozó, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a kisvállalati adó hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalany nem kötelezett a helyi iparűzési adó elélegének kiegészítésére.

Az előlegkiegészítési kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik többek között az alapítványra, az egyesületre, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra, a vízitársulatra, az egyházi jogi személyre, a lakásszövetkezetre, a szociális szövetkezetre és az iskolaszövetkezetre sem. [Tao. tv. 26. § (1) belezdés]

Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. [Art. 172. § (12) bekezdés]

✍ Az előlegkiegészítésre kötelezett adózók a helyi iparűzési adó előlegét a várható éves adó teljes fizetendő összegére kötelesek kiegészíteni, azonban a mulasztási bírság abban az esetben kerül felszámításra, ha az előleg kiegészítése nem történt meg legalább az adóévre fizetendő adó 90 százalékának mértékéig. Az adóévre fizetendő helyi iparűzési adó pontos összege sajnos nem minden esetben állapítható meg december 20-áig, ezért a feltöltési kötelezettség teljesítésekor a lehetőségek szerint célszerű inkább valamivel több, mint kevesebb adóelőleget befizetni a mulasztási bírság kiszabásának elkerülése érdekében.

A helyi iparűzési adó éves elszámolása

A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított helyi iparűzési adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetni, illetőleg ettől az időponttól van lehetőség a visszaigénylésre. [Art. 2. számú melléklet II./A/2./e) pont]

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított helyi iparűzési adó különbözetét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. [Art. 6. számú melléklet 4./c.) pont]

A helyi iparűzési adó tekintetében a törvényben meghatározott tételes adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást éves elszámolási kötelezettség alapesetben nem terheli. [Htv. 39/B. § (5) bekezdés]

A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására és a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint a helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására használható fel. [Htv. 36/A. §]

A fizetendő helyi iparűzési adó csökkentése

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból levonható az adóalany által az ideiglenes tevékenységre tekintettel az adóévben megfizetett iparűzési adó, továbbá a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 százaléka. [Htv. 40/A. § (1) bekezdés]

✍ A 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművek (teherautók) után fizetendő, a megtett úttal arányos, elektronikus útdíj (e-útdíj) 2013. július 1-jétől történt bevezetésével a fuvareszközzel (közúti teherszállításra alkalmas járművel) rendelkező vállalkozások költségei jelentősen emelkednek, ezért a fuvareszközzel rendelkezők ettől az időponttól kezdődően levonhatják az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból az adóévben megfizetett útdíjak 7,5 százalékát.

Az adócsökkentés adóalap-arányosan történhet az adóalap-megosztás szabályai szerint a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes adóalap és az egyes önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában. [Htv. 40/A. § (2) bekezdés]

Az önkormányzat rendeletével 2016. január 1-jétől valamennyi vállalkozóra egységesen meghatározhatja, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés címén az adóévben elszámolt közvetlen költség 10 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját. [Htv. 40/A. § (3) bekezdés]

✍ Az önkormányzat csak és kizárólag arról dönthet, hogy rendeletbe iktatja-e az új adókedvezményt vagy sem, egyéb szabályt nem alkothat, így nem szabályozhatja az adóelőny mértékét, tartalmát vagy alanyi körét.

Az önkormányzati rendelet által biztosított mentesség és kedvezmény

Az önkormányzat rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára, amennyiben a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2 500 000 forintot, azonban az önkormányzat az adómentesség, adókedvezmény igénybevételének feltételeként ennél alacsonyabb adóalap-összeget is meghatározhat. [Htv. 39/C. §]

☛ A Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén 2013. január 1-jétől mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja az 1 000 000 forintot nem haladja meg. [87/2012. (XI. 30.) Főv. Kgy. rendelet a helyi iparűzési adóról 2. §]

☛ Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén a helyi iparűzési adó alól mentes az a vállalkozás, amelynek a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
[34/2010. (XI. 26.) GYMJVÖ. rendelet a helyi iparűzési adóról 2. §]

☛ Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén mentes a helyi iparűzési adó megfizetésének kötelezettsége alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. [Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 106/2011.(XII.23.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról 2. §]

☛ Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény 39/C. § (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
[Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 5. §]

☛ Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 millió forintot. [54/2003. (XII.1.) KR. számú rendelet a helyi iparűzési adóról 3. § (1) bekezdés]

✍ A helyi iparűzési adó megfizetése alóli fentiek szerinti mentesség esetén is teljesíteni kell az adóbevallási kötelezettséget és az adóelőleg-fizetési kötelezettség megállapítása szintén az általános szabályok szerint történik.

Az önkormányzat a helyi iparűzési adóra vonatkozó adókedvezményt is megállapíthat rendeletében:

☛ Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén 30%-os adókedvezményben részesül az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. [Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 3. §]

☛ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén 50%-os adókedvezményben részesül az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg az 1 millió Ft-ot. [Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2011. (X.29.) önkormányzati rendelete az iparűzési adóról 1. §]

☛ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén a helyi iparűzési adóból 50%-os adókedvezmény illeti meg a vállalkozót, amennyiben a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 200 000 Ft-ot. [Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/1999. (XII. 10.) rendelete 15. § (2) bekezdés]

✍ Az iparűzési adó fizetése alól egyes települések teljes mentességet is biztosítanak, elsősorban a vállalkozások odatelepülésével együtt járó további előnyök, például az egyéb helyi adókból származó bevételek növelése érdekében. Az iparűzésiadó-mentes településekről hivatalos nyilvántartás jelenleg nem készül, azonban az egyes önkormányzatok honlapjain vagy tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételével könnyen lehet róluk információt szerezni.

Az adóelőleg összegének módosítása

Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Ha az adóhatóság az adóelőleget egyenlő részletekben írta elő, az adózó indokolt esetben kérheti, hogy az adóelőleget attól eltérő összegekben fizethesse meg. [Art. 42. § (2)–(3) bekezdés]

Az adóelőleg módosítása az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben kérhető, amely az adóhatóságnál kezdeményezett elsőfokú eljárásként az illetékekről szóló törvény rendelkezése alapján a tárgyánál fogva illetékmentes. [Art. 42. § (4) bekezdés, Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pont]

✍ Az adóhatósághoz benyújtható kérelem tartalmára és formájára vonatkozóan a jogszabályban nem található külön előírás és az állami adóhatóság sem tett közzé a kérelem benyújtására használható formanyomtatványt vagy iránymutatást. A kérelemben célszerűen be kell mutatni a szervezet tevékenységét, az adóelőleg csökkentésére irányuló kérelem indokát, valamint a szervezet várható pénzügyi teljesítményének mutatóit. Az adóelőleg csökkentésére irányuló kérelem indoka főként olyan külső gazdasági tényező változása lehet, amely a bevételek csökkenését, illetve a költségek növekedését okozza.

Az iparűzésiadó-előleg összegének bevallása során elkövetett tévedés az önellenőrzés szabályai szerint nem módosítható, arra kizárólag az előbbi szabályok szerint van lehetőség. [Art. 4. § (3) bekezdés]

Nincs akadálya azonban annak, hogy az adózó a hiba észlelését követően a bevallottnál magasabb összegű iparűzésiadó-előleget fizessen. [Art. 42. § (6) bekezdés]

Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete. [Art. 172. § (13) bekezdés]

A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó események

A soron kívüli adóbevallást a helyi iparűzési adó esetében a bevallással még le nem fedett időszakról a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani. [Art. 33. § (4) bekezdés]

A helyi iparűzési adó megfizetését a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény bekövetkezését követő 30 napon belül az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell teljesíteni az alábbi esetekben:

▸ számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő;

▸ társasági adóról szóló törvény szerint könyvviteli zárlat és beszámoló alapján adókülönbözet megállapítás;

▸ felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélküli megszűnés, végelszámolás nélküli megszűnés;

▸ társasági adóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerülés;

▸ személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése vagy megszüntetése (megszűnése). [Art. 2. számú melléklet, I./Általános rendelkezések/1. pont]

A társasági adóról szóló törvény szerint jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül a társasági adóról szóló törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. [Tao. tv. 16. § (7) bekezdés]

A társasági adó hatálya alól kikerülnek a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók, továbbá azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá átkerülnek, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a kisvállalati adó hatálya alá átkerülő adózók. [Tao. tv. 5. számú melléklet]

A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti, további szabályok figyelembevételével. [Eva. tv. 19. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás iparűzésiadó-alapjának megállapítása

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó adóalanyok a helyi iparűzési adó alapját az általános rendelkezések szerint, vagy az adóalap egyszerűsített meghatározására vonatkozó szabályok alapján, illetőleg az alábbiakban részletezett tételes módszer alkalmazásával állapíthatják meg.

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó és meg nem változtatható döntésével a helyi iparűzési adó alapja a székhelye és minden egyes telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint lehet.

✍ A kisadózó vállalkozások számára a jogszabály 2013. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az egyes településekre jutó adóalaprészt a helyi adókról szóló törvényben előírt megosztási módszerek alkalmazása nélkül, minden adminisztrációs és számítási lépést kikerülve tudják meghatározni. [Htv. 39/B. § (3) bekezdés]

A tételes adóalap-megállapítás választása esetén a kisadózó vállalkozás a helyi iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg, ha adókötelezettségének időtartama az adóévben 12 hónap. [Htv. 39/B. § (4) bekezdés a) pont]

Ha adókötelezettségének időtartama az adóévben 12 hónapnál rövidebb, akkor a helyi iparűzési adóját két egyenlő részletben, a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg. [Htv. 39/B. § (4) bekezdés b) pont]

A helyi iparűzési adó tekintetében az előzőek szerinti tételes adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást adóelőleg-fizetési és adóbevallási kötelezettség alapesetben nem terheli. [Htv. 39/B. § (5) bekezdés]

Ha tételes adóalap-megállapítás választása után a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bármely ok miatt megszűnik, abban az esetben az adóalany a megszűnés hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül köteles a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyiság időtartamára járó és a ténylegesen megfizetett adó különbözetét megfizetni (ha a különbözet előjele pozitív), illetve lehetősége van azt visszaigényelni (ha a különbözet előjele negatív) [Htv. 39/B. § (6) bekezdés].

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyok iparűzésiadó-alapja

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános rendelkezések szerint, vagy az adóalap egyszerűsített meghatározására vonatkozó rendelkezések szerint, továbbá az előbbiektől eltérően a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. [Htv. 39/B. § (2) bekezdés]

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyok esetében a helyi iparűzési adó alapjának a kisvállalati adó alapja szerint történő meghatározása az adófizetés esedékességét nem módosítja.

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnése

✍ A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnése napjával önálló üzleti év végződik. [Katv. 19. § (7) bekezdés]

Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló iparűzésiadó-bevallást a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani és ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett iparűzésiadó-előleg és a ténylegesen fizetendő adó összegének különbözetét megfizetni, illetve azt visszaigényelheti. [Htv. 39/B. § (14) bekezdés]

☛ A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, illetve ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, abban az esetben a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. [Katv. 22. § (1) és (3) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozók iparűzésiadó-alapja

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános rendelkezések szerint, vagy az adóalap egyszerűsített meghatározására vonatkozó rendelkezések szerint, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adó alapja 50%-ának megfelelő összegben is megállapíthatja. [Htv. 39/B. § (1) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyok esetében a helyi iparűzési adó alapjának az egyszerűsített vállalkozói adó alapja szerinti meghatározása az adófizetés esedékességét nem módosítja.

Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság megszűnése

Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizetni, illetve azt visszaigényelheti.

☛ A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a határidő az adóévet követő év február 25., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap.

☛ A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a határidő az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

[Htv. 39/B. § (13) bekezdés, valamint Eva. tv. 11. § (3) bekezdés]

Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után fizetendő iparüzési adó

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.[Art. 2. számú melléklet II./A/2./d) pont]

Az önkormányzat illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül abban az esetben, ha az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

▸ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, és mindkét esetben feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 30 napot meghaladja, azonban a 181 napot nem éri el;

▸ az előző bekezdésben nem szereplő bármilyen más tevékenységet végez és annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, ebben az esetben feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. [Htv. 37. § (2) bekezdés]

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység végzésének napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, mert építőipari tevékenység, illetőleg természeti erőforrás feltárása esetén a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 180 napot mégis meghaladta, akkor legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. [Htv. 37. § (3) bekezdés]

A végelszámolási eljárás alá kerülő adóalanyok

A végelszámolási eljárás alá kerülő adózók a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek a bevallással még le nem fedett időszakra vonatkozó helyi iparűzési adó összegével elszámolni. [Art. 33. § (6) bekezdés]

A végelszámolás alatt álló adózók a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek a helyi iparűzési adó megfizetésére. [Art. 33. § (6) bekezdés]

A tevékenységet lezáró adóbevallás és a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakban törvény eltérő rendelkezése hiányában az általános rendelkezések szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni, vagyis ha annak időtartama az egy évet meghaladja, akkor a végelszámolás kezdő napját követő minden 365 napos időszakra vonatkozóan az időszak utolsó napját követő 5. hónap utolsó napjáig kell a helyi iparűzési adót megfizetni. [Art. 33. § (6) bekezdés]

☛ A végelszámolás alatt álló adózó adófizetési kötelezettségét a tevékenységét lezáró bevallás, valamint a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról eltérő rendelkezés hiányában az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni. A végelszámolás alatt álló adózó a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is köteles megfizetni. [Art. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/2. pont]

A kerekítés szabályai

A helyi iparűzési adó előlegét, valamint a befizetett adóelőleg és az éves tényleges adófizetési kötelezettség különbözetét továbbra is 100 forintra kerekítve kell megfizetni, illetőleg 100 forintra kerekítve lehet visszaigényelni. [Art. 2. számú melléklet II./A/2./f) pont]

✍ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályait kell figyelembe venni, tehát 49 forintig lefelé, 50 forinttól pedig felfelé kerekítéssel szükséges meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 89 450 forint számított adófizetési kötelezettség esetén a ténylegesen fizetendő helyi iparűzési adó összege 89 500 forint lesz.

Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 1000 forintot el nem érő helyi iparűzési adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adó tekintetében az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem is tartja nyilván. [Art. 2. számú melléklet II./Általános rendelkezések]

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a helyi iparűzési adó és a helyi iparűzési adó előlegének megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha a helyi iparűzési adó előlegének megfizetési határideje szeptember 15. vasárnapra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje szeptember 16. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

✍ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. [Art. 167. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott helyi iparűzési adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

☛ Magánszemély esetében fizetési halasztás és részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők