Egészségügyi hozzájárulás megfizetése

Az egészségügyi hozzájárulás megfizetése

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetését eltérő módon kell teljesítenie a hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizetőnek és munkáltatónak, illetve a hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemélyeknek, továbbá azon kívül különböző hozzájárulás-fizetési szabályok vonatkoznak a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyekre is, azonban a határidők a legtöbb esetben a személyi jövedelemadó megfizetésével egyeznek.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében került bevezetésre, aminek eredeti célja az egészségügyi természetbeni szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultakkal kapcsolatos állami kiadások fedezetének biztosítása a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel egyébként nem terhelt jövedelmek megadóztatásán keresztül.

A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló törvény külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell minden esetben alkalmazni. [Eho. tv. 10/A. §]

A kifizető által befizetendő egészségügyi hozzájárulás

A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető általános esetben havonta állapítja meg, vonja le és a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig köteles azt megfizetni. [Eho. tv. 11. § (2) bekezdés]

Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, abban az esetben a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. [Eho. tv. 11/A. § (3) bekezdés]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél abban az esetben kell egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget teljesíteni, amennyiben az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem nem képezi sem a szociális hozzájárulási adó alapját és a figyelembe vett jövedelem után járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik.

✍ A szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj például nem alapja a szociális hozzájárulási adónak és az ilyen jogcímen megszerzett jövedelem esetén járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik, ezért ebben az esetben a kifizetőnek a fentiek alapján 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget kell teljesíteni. [Eat. 455. § (4) bekezdés f) pont]

✍ A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (például megbízási szerződés alapján) munkát végző magánszemély részére a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelem juttatása esetén a kifizető 2012. január 1-jétől szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles és ebben az esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulsást nem kell fizetni. [Eat. 455. § (2) bekezdés]

A magánszemély által befizetendő egészségügyi hozzájárulás

Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg és fizeti meg. [Eho. tv. 11. § (2) bekezdés]

A magánszemélynek kell az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie, ha nem kifizetőtől származó olyan jövedelemhez jut, amely egészségügyi hozzájárulás alapját képezi.

Azokban az esetekben, amikor a kifizető bármely ok miatt nem állapít meg adót, vagy adóelőleget, abban az esetben szintén a magánszemélynek kell megfizetnie az egészségügyi hozzájárulást.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, a személyijövedelemadó-előleg, illetőleg a személyi jövedelemadó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. [Eho. tv. 11. § (8) bekezdés]

A magánszemélynek a tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásában kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet az egészségügyi hozzájárulás túlfizetésként mutatkozó különbözetének összegéről rendelkezni. [Eho. tv. 11. § (8) bekezdés]

Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. [Szja. tv. 29. §]

A személyijövedelemadó-előleg fizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. [Eho. tv. 11. § (8) bekezdés]

Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg és fizeti meg. [Eho. tv. 11. § (8) bekezdés]

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. [Eho. tv. 11. § (8) bekezdés]

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásának benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. [Eho. tv. 11. § (8) bekezdés]

A magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme

A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet, azonban az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetében a kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt sem terheli a 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés e) pont és 5. § (2) bekezdés]

Az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás esetén a magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől szerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot. [Eho. tv. 11. § (3) bekezdés]

Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta köteles előlegként megállapítani az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével, ha a jövedelem kifizetőtől származik és a levonás lehetséges. [Eho. tv. 11. § (4) bekezdés]

A kifizető által megállapított és levont egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. [Eho. tv. 11. § (2) bekezdés]

Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, abban az esetben az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg és fizeti meg a magánszemélyre vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásával. [Eho. tv. 11. § (2) bekezdés]

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetében figyelembe kell venni a hozzájárulás-fizetési felső határra vonatkozó rendelkezéseket, amelynek mértéke jelenleg 450 ezer forint. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés]

Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot, de erről nem tesz nyilatkozatot és a kifizető ennek következtében nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást, abban az esetben a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról készült adóbevallásának benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni. [Eho. tv. 11/A. § (2) bekezdés]

A hozzájárulás-fizetési felső határ

A magánszemély az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, továbbá ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után esedékes 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást addig köteles megfizetni, amíg e jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás és a megfizetett egészségbiztosítási járulékok együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés]

☛ A hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egészségügyi hozzájárulásként a magánszemély biztosítási jogviszonya alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulékot, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetében, illetve a biztosítottnak nem minősülő és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személyek által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot kell figyelembe venni. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés]

A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a hozzájárulás-fizetési felső határra vonatkozó rendelkezéssekkel érintett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ameddig a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. [Eho. tv. 11/A. § (1) bekezdés]

Ha a magánszemély nyilatkozott arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, de azt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, abban az esetben a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról készült adóbevallásának benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni. [Eho. tv. 11/A. § (2) bekezdés]

A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások

A béren kívüli juttatások és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni. [Eho. tv. 11. § (6) bekezdés]

A kifizető a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. [Eho. tv. 3. § (4) bekezdés]

☛ A béren kívüli juttatások esetében a kifizető által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapja mindkét esetben a béren kívüli juttatásként juttatott jövedelem 1,19-szerese. [Szja. tv. 69. § (2) bekezdés]

A kifizető a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet. [Eho. tv. 3. § (1) bekezdés ba) pont]

☛ A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében a kifizető által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapja a juttatott jövedelem 1,19-szerese. [Szja. tv. 69. § (2) bekezdés]

Az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes összegének az éves keretösszeget meghaladó része után fizetendő 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell megfizetni. [Eho. tv. 3. § (6) bekezdés]

A fizetési kötelezettséget ebben az esetben csökkenti az éves keretösszeget meghaladó rész adóalapja után számított és megállapított 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás. [Eho. tv. 3. § (6) bekezdés]

☛ A munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül, amelynek adóalapként meghatározott összege után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetendő. [Szja. tv. 70. § (4) bekezdés és Eho. tv. 3. § (1) bekezdés ba) pont]

✍ Az egyes béren kívüli juttatásokra előírt értékhatárt meghaladó juttatások esetében az értékhatárt meghaladó rész után fizetendő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek havonta kell megfizetnie az általános szabályok szerint.

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők