Általános forgalmi adó megfizetése

Az általános forgalmi adó (áfa) megfizetése

Az általános forgalmi adó olyan forgalmi típusú közvetett adó, amelyet a termékek és szolgáltatások értékesítése esetén kell felszámítani, illetve megfizetni, vagyis a fogyasztó szempontjából nem közvetlenül a jövedelem megszerzéséhez, hanem a jövedelem elköltéséhez kapcsolódik.

✍ Az általános forgalmi adó befizetésére általában az értékesítést végző szereplő köteles, azonban az adóteher tényleges viselője a végső felhasználó, aki a felszámított vételárban az adó teljes összegét megfizeti, az értékesítést végző köztes szereplő pedig az értékesítés érdekében felmerült igazolt kiadásaihoz kapcsolódóan szabályosan megfizetett adóösszegeket a befizetendő adó összegéből az általános esetben levonhatja.

A forgalmi típusú fogyasztási adókból származó befizetések már hosszú idők óta a legjelentősebb részt képviselik a központi költségvetés bevételei között, amely egyre inkább meghaladja a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek jövedelemadó típusú befizetéseinek együttes összegét.

Az általános forgalmi adó bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok 2015. január 1-jétől több helyen módosultak, a változások között szerepel többek között, hogy a jogelőd nélkül alakult adózónak havonta kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek a kötelezettségéről.

Az általános forgalmi adó megfizetésének határideje

Amennyiben az önadózással bevallott adó megfizetési kötelezettséget eredményez, az adófizetésre kötelezettnek az adót legkésőbb az alábbiak szerint meghatározott esedékességig kell megfizetni.

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany havonta tesz adóbevallást, akkor az adó elszámolandó összegét a tárgyhót követő hó 20. napjáig fizeti meg. [Art. 2. számú melléklet]

Havonta kell adóbevallást benyújtania az adó fizetésére kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban az elszámolandó adó éves szinten összesített, illetve annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. [Art. 1. számú melléklet]

Havonta kell adóbevallást benyújtania 2015. január 1-jétől kezdődően az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult. [Art. 1. számú melléklet]

Havonta kell adóbevallást benyújtania az adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végző adóalanynak is, azonban ebben az esetben kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítéssel érintett hónapokra vonatkozóan. [Art. 1. számú melléklet]

Havonta kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak, a közvetett vámjogi képviselőnek, továbbá a közösségi értékesítés esetén az adómentesség érvényesítése érdekében eljáró adóraktár üzemeltetőjének. [Art. 1. számú melléklet]

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany negyedévente tesz adóbevallást, az adó elszámolandó összegét a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. [Art. 2. számú melléklet]

Az általános forgalmi adó megfizetésének határideje negyedéves bevallási gyakoriság esetén a következő:

↪ április 20. ↦ július 20. ↦ október 20. ↦ január 20.

Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak negyedévenként kell adóbevallást benyújtania minden olyan esetben, amikor az adózás rendjéről szóló törvény nem írja elő számára a havonkénti vagy az éves gyakoriságú adóbevallási kötelezettséget. [Art 1. számú melléklet I./B/3. pont aa) alpont]

Negyedéves bevallásra kötelezett az adóalany a jogszabály 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján, amennyiben a tárgyévet megelőző második évi elszámolandó adójának éves szinten összesített, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege előjelétől függetlenül elérte a 250 ezer forintot, továbbá ha pozitív előjelű, akkor nem érte el az 1 millió forintot, valamint abban az esetben is, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot. [Art. 1. számú melléklet]

Negyedéves bevallásra kötelezett minden olyan közösségi adószámmal rendelkező adóalany, amely nem kötelezett havi rendszerességű adóbevallás benyújtására. [Art 1. számú melléklet I./B/3. pont aa) alpont és ac) alpont]

✍ A tevékenységét kezdő adóalany a 2014. december 31-éig hatályos előírásnak megfelelően negyedéves gyakoriságú bevallásra volt kötelezett, azonban a jogszabály 2015. január 1-jétől hatályos módosítása következtében a jogelőd nélkül alakult adózónak már alapesetben havonként kell bevallást benyújtania az általános forgalmi adóról. [2014. évi LXXIV. törvény 224. § 1. pont]

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany évente tesz adóbevallást, akkor az adó elszámolandó összegét az adóévet követő év február 25-éig fizeti meg. [Art. 2. számú melléklet]

Évente kell adóbevallást benyújtania az adó fizetésére kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege sem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. [Art 1. számú melléklet I./B/3. pont ac) alpont]

A határozattal megállapított adót az adófizetésre kötelezett a fentiektől eltérően azonban legkésőbb a határozatba foglalt esedékességig köteles megfizetni. [Áfa. tv. 185. § (2) bekezdés]

Az adófizetés gyakoriságának változása év közben

Az általános forgalmi adó esetében az adófizetés gyakoriságának év közben történő megváltozása esetén mindig annak a negyedévnek a végét követően kell a gyakoribb rendszerességre vonatkozó szabályok szerint teljesíteni az adó megfizetését, amelyikben az előírt értékhatárt az adózó elérte.

Az általános forgalmi adó fizetésre kötelezett adózónak az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől előjel helyesen összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete annak előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot elérte, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 50 millió forintot meghaladta, továbbá abban az esetben is, amennyiben az adóév közben az adóhatóság a számára közösségi adószámot állapított meg. [Art 1. számú melléklet I./B/3. pont ad) alpont]

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózónak éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, akkor a tárgyévben először annak a negyedévnek a végét követő hónap 20. napjáig kell az adó elszámolandó összegét megfizetnie, amely negyedévben az értékhatárt elérte, illetve amely negyedévben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg, majd ezt a negyedévet követően már negyedévente köteles az adó megfizetésére. [Art. 1. számú melléklet I./B/3./ad) pont és 2. számú melléklet I./Határidők/2./a) pont]

Az általános forgalmi adó fizetésre kötelezett adózónak a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózónak negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, akkor arra a negyedévre vonatkozóan még a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell az adó elszámolandó összegét megfizetnie, amelyben az értékhatárt elérte, majd ezt a negyedévet követően már havonta köteles az adó megfizetésére.[Art. 1. számú melléklet I./B/3./ae) pont és 2. számú melléklet I./Határidők/2./a) pont]

Az általános forgalmi adó fizetésre kötelezett adózónak az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, amennyiben a tárgyévben az év elejétől előjel helyesen összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózónak éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, akkor a tárgyévben első alkalommal annak a negyedének a végét követő hónap 20. napjáig kell az adó elszámolandó összegét megfizetnie, amelyben az előírt értékhatárt elérte, majd ezt a negyedévet követően már havonta köteles az adó megfizetésére. [Art. 1. számú melléklet I./B/3./af) pont és 2. számú melléklet I./Határidők/2./a) pont]

A tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. [Art 1. számú melléklet I./B/3. pont ai) alpont]

A megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylése

Az elszámolandó adó negatív előjelű összegének visszaigénylésére a bevallással egyidejűleg benyújtott kérelemmel van lehetőség abban az esetben, ha annak összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja az adózóra az alábbiak szerint vonatkozó értékhatárt:

▪ a havi bevallásra kötelezett adózó esetében az 1 000 000 forintot,

▪ a negyedéves bevallásra kötelezett adózó esetében a 250 000 forintot,

▪ az éves bevallásra kötelezett adózó esetében az 50 000 forintot. [Áfa. tv. 186. § (1) bekezdés]

A bevallási időszakok között előjelhelyesen göngyölített különbözet visszaigénylése legkorábban akkor kérelmezhető, amikor annak abszolút értékben kifejezett összege az adott bevallási időszakban eléri vagy meghaladja az előzőek szerint megállapított határértéket. [Áfa. tv. 186. § (5) bekezdés]

A belföldön nyilvántartásba vett adóalany jogutód nélküli megszűnése esetén a negatív különbözet visszaigénylését abban az esetben is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre nem teljesülnek az előbbi feltételek. [Áfa. tv. 186. § (6) bekezdés b) pont]

A jogutóddal való megszűnés esetén a jogutódra, illetve több jogutód esetén a felek által kijelölt jogutódra száll át a jogelőd záróbevallásában szereplő összeggel való rendelkezés joga. [Áfa. tv. 186. § (6) bekezdés a) pont]

A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalása

A visszaigényelt általános forgalmi adót általánosan az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni. [Art. 37. § (4) bekezdés]

A beszerzések kifizetettsége nem feltétele az általános forgalmi adó visszaigénylésének, azonban a kiutalás határidejének meghatározása szempontjából jelentősége lehet annak lecsökkentésében az alábbiak szerint.

A visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, illetve ha összege az 1 millió forintot meghaladja, abban az esetben 45 napon belül kell kiutalni az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

✔ a kiutalási igényt nem felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjesztik elő;

✔ az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – amelynek teljesítését tanúsító számlák alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlákban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt és e feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. [Art. 37. § (4a) bekezdés]

Ha az adózó az általános forgalmi adó visszaigénylésénél a beszerzések kifizetettségével kapcsolatos feltétel fennállásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, terhére az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5%-áig, de magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. [Art. 172. § (20e) bekezdés]

A kerekítés szabályai

Az általános forgalmi adót 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

☛ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő általános forgalmi adó összege 490 ezer forint lesz.

☛ A 100 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, továbbá a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság nem utalja ki és nem tartja nyilván. [Art. 2. sz. melléklet, Általános rendelkezések I/3. pont]

A megfizetés módja

Az általános forgalmi adó megfizetését az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján kizárólag pénzforgalmi számláról történő átutalással lehet teljesíteni, mivel az általános forgalmi adó fizetésére köteles adózók minden esetben pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősülnek.

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az általános forgalmi adó megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók általános forgalmi adót nem fizetnek.

A határidők számítása

Amennyiben a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az adó megfizetésének a határideje július 20. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 22. (hétfő) 24 óra lesz.

Az esetleges üzemzavar időtartamát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. [Ket. 65. § (8) bekezdés]

A megfizetés időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabásával is számolni kell.

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban az igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A befizetések elszámolása

Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adózó adószámláján adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. [Art. 43. § (1) bekezdés]

Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

☛ Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget a végrehajtási költség elszámolássa után elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, majd a fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra, és az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, mindhárom csoporton belül azonos tartozások esetében az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig az azonos esedékességű tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adóra az adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. [Art. 43. § (5) bekezdés]

☛ Ha az adózónak nincs adótartozása és az adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása, abban az esetben rendelkezhet a túlfizetés miatt fennmaradó összeg visszafizetéséről, illetve ennek hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. [Art. 43. § (6) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők