Kockázatos adózók

Az adózók újonnan bevezetett minősítési rendszere kockázatos adózónak minősíti azokat a gazdasági szereplőket, amelyek tevékenysége jelentősen sérti az adójogi rendelkezéseket, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel, ezeket az adózókat az általánosnál szigorúbb szabályozás alá vonja a törvény, hogy a jogsértőket az adóelkerülő magatartás szankcionálásával rászorítsa a jogkövető működésre.

Az állami adó- és vámhatóság kizárólag a cégjegyzékbe bejegyzett adózók és az áfa-regisztrált adóalanyok esetében vizsgálja a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását. [Art. 6/J. §]

A kockázatos adózói minősítésre meghatározott feltételek fennállását az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. első negyedévét követően vizsgálja. [Art. 211. § (1) bekezdés]

A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság a minősítéssel érintett adózókat elektronikus úton értesíti, kivéve, ha az adózó minősítésében változás nem következik be. [Art. 6/J. § (1)-(2) bekezdés]

A minősítés eredményének lekérdezésére az Ügyfélkapu elektronikus szolgáltató rendszerén keresztül első alkalommal 2016. második negyedévét követően lesz lehetőség. [Art. 211. § (2) bekezdés]

A kockázatos adózónak minősítés feltételei

Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

➯ szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján

➯ szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján:

➯ szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján:

➯ egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

Az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállását negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül vizsgálja. [Art. 6/J. §]

A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn, kivéve, ha a minősítésre okot adó adóhiányt, adótartozást az adózó megfizeti. [Art. 6/E. § (3) bekezdés]

A kockázatos adózók szigorúbb szankcionálása

A kockázatos adózók a jegybanki alapkamat kétszerese helyett a jegybanki alapkamat ötszörösének megfelelő mértékű késedelmi pótlék fizetésére kötelesek az adófizetés késedelme esetén:

A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. [Art. 6/H. § (1) bekezdés]

A kockázatos adózók az általánosnál magasabb mértékű mulasztási bírság és adóbírság kiszabására számíthatnak, az új szabályozás ezáltal ösztönözni kívánja a jogkövető adózókat arra, hogy a gazdasági tevékenységük végzése során igyekezzenek elkerülni a kockázatos adózónak minősítést:

Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka. [Art. 6/I. § (1) bekezdés]

Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, abban az esetben az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka. [Art. 6/I. § (2) bekezdés]

A kockázatosnak minősülő adózók hatékonyabb ellenőrzése érdekében az ellenőrzési határidő a kockázatos adózók esetében 60 nappal meghosszabbodik:

Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik. [Art. 6/G. §]

A kockázatos adózó esetében továbbá kötelező az adóellenőrzés lefolytatása, ha a kockázatos adózó végelszámolását rendelték el. [Art. 89. § (1) bekezdés]

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók

Az adóhiány megállapítására elsősorban abban az esetben kerül sor, ha az adózó által megállapított és bevallott adó összegét az adóhatóság a lefolytatott ellenőrzése alapján helytelennek találja, és az adózó által helytelenül bevallott adó összege kevesebb az adóhatóság által megállapított adóösszegnél.

Az adóhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. [Art. 55. § (3) bekezdés]

Az adóhatóság határozata nem tekinthető jogerősnek, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. [Art. 55. § (3) bekezdés]

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók nyilvántartása az állami adó- és vámhatóság interneten található honlapján nyilvánosan elérhető a feltüntetett időállapotnak megfelelő adatokkal:

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózó abban az esetben minősülhet kockázatos adózónak, ha a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel. [Art. 212. § a) pont]

A nagy összegű adótartozással rendelkező adózók

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése értelmében az esedékességkor meg nem fizetett adó, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás minősül adótartozásnak. [Art. 178. § 4. pont]

Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot, magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot meghaladja. [Art. 55. § (5) bekezdés]

A legalább 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek és egyéni vállalkozók nyilvántartása az állami adóhatóság honlapján:

A legalább 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező nem magánszemélynek minőülő adózók nyilvántartása az állami adóhatóság honlapján:

A nagy összegű adótartozással rendelkező adózó abban az esetben minősülhet kockázatos adózónak, ha a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel. [Art. 212. § b) pont]

A be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése értelmében be nem jelentett alkalmazottnak minősül az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve a kifizető a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, a kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő személy jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen. [Art. 178. § 8. pont]

Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. [Art. 55. § (6) bekezdés]

A be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózók rendszeres időközönként frissített összesítő táblázata az állami adóhatóság honlapján elérhető:

Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait a közzétételtől számított két év elteltével törli, feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el. [Art. 55. § (6) bekezdés]

A be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózó abban az esetben minősülhet kockázatos adózónak, ha a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel. [Art. 212. § c) pont]

Az egy éven belüli ismételt üzletlezárással érintett adózók

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, vagy igazolatlan eredetű árut forgalmaz, vagy az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét,vagy a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.

Az ismételt üzletlezárás alkalmazásával érintett adózó kizárólag abban az esetben minősül kockázatos adózónak, ha két egymást követő üzletlezárás között 1 év még nem telt el. [Art. 6/E. § (1) bekezdés d) pont]

A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. [Art. 174. § (4) bekezdés]

Az ismételt üzletlezárással érintett adózó abban az esetben minősülhet kockázatos adózónak, ha az az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el. [Art. 212. § d) pont]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.