Az adófizetés általános szabályai

Magyarország Alaptörvényének előírása szerint a közös szükségletek fedezéséhez a teherbíró képességének, gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki köteles hozzájárulni, a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével. [Alaptörvény XXX. cikk]

✍ Az adókkal, járulékokkal, illetékkel összefüggő, a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok, így a Nyugdíjbiztosítási Alap, továbbá az Egészségbiztosítási Alap, vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló befizetési kötelezettségeket minden adóalanynak pontosan a jogszabályokban meghatározott módon, az előírt összegben és határidőig kell teljesítenie.

Az adófizetés a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek önállóságának és függetlenségének jogszabályban meghatározott mértékű sajátos, törvénnyel szabályozott korlátozását jelenti, amely a közfeladatok szervezett keretek között történő ellátásához szükséges pénzeszközöket biztosítja a közkiadások finanszírozása céljából az államháztartás rendszerében.

Az adózók és az adóhatóságok kapcsolatrendszerének részletes törvényi szabályozása a jogállamiság követelményeinek megteremtésén keresztül az adózók számára előírt jogok és kötelezettségek pontos meghatározásán kívül a hatósági beavatkozás törvényes lehetőségeinek és eszközeinek rögzítésével egyben megfelelően védelmezni is kívánja az adózók helyzetét az adóügyi jogviszonyokban.

Az adófizetés módja

Az adózók többsége az adófizetési kötelezettségeit a belföldi pénzforgalmi számlájáról köteles teljesíteni, amely az adófizetési kötelezettségek teljesítésének legáltalánosabb és leggyakoribb módja is egyben.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a fizetési kötelezettségeit a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét a belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízás alkalmazásával forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1a) bekezdés]

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez az adóhatóságtól igyénelhet készpénzátutalási megbízást (sárga csekket) az erre szolgáló nyomtatvány alkalmazásával, vagy a saját belföldi bankszámlájáról utalhat a megfelelő adóztatási számlaszámra lehetőleg az adóazonosító számának a megjegyzés rovatban feltüntetésével.

Az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetése belföldi pénzforgalmi bankszámláról teljesíthető, mivel az egyszerűsített vállalakozói adó szerinti adóalanyiságnak éppen ezért az egyik feltétele, hogy az adóalany az adóévben belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezzen. [Eva. tv. 2. § (5) bekezdés e) pont]

Az egyösszegű házibankos adófizetés

Az adózó vagy képviselője az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) igénybevételével is teljesítheti adókötelezettségeit a rendszerhez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibank felületén keresztül. [47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 16. § (1) bekezdés]

Az adózók számára az EFER rendszer lehetővé teszi, hogy a befizetendő adókra, illetve támogatásokra vonatkozó átutalási megbízásokat a Kormányzati Portálon keresztül elérhető eBEV honlapon összeállítsák, majd azokat automatikusan eljuttassák a pénzforgalmi számlájukat vezető pénzintézetbe, ezáltal a különböző adónemekre vonatkozó befizetéseket egyetlen banki átutalással egy összegben tudják teljesíteni.

A rendszer használatához ügyfélkapus regisztráció és megfelelő jogosultság szükséges, továbbá az adózónak rendelkeznie kell olyan pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlával, amely csatlakozott a rendszer használatához és lehetősége van a házibankos adófizetés szolgáltatás nyújtására.

A házibankos fizetés használatakor az adózónak vagy képviselőjének meg kell jelölnie azt az adónemet, illetve adónemeket, amelyre a fizetést teljesíteni kívánja. [47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 18. § (1) bekezdés]

Az adózónak a számlavezető bankjának a házibanki rendszerében kell a már előkészített átutalási megbízás ellenőrzését és jóváhagyását, valamint a tényleges banki átutalás indítását elvégeznie.

Az EFER elszámolási számlára egy összegben történő befizetésnek az egyes célszámlákra történő felosztását a NAV pénzforgalmi rendszere végzi. [47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 18. § (6) bekezdés]

A bankkártyás adófiezetés

Az állami adóhatóság előtt bankkártyás adófizetést az adózó, az adózó képviselője vagy az adózás renjéről szóló törvény szerinti pénzügyi képviselője teljesíthet. [47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 11. § (1) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adófizetési kötelezettségeknek csak korlátozott körét teljesíthetik bankkártya használatával.

☛ A pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhet, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díjat, az eljárási illetéket, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, illetve ha végrehajtási eljárás alatt áll, akkor az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségének a végrehajtói letéti számlára történő befizetését készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján is teljesítheti. [Art. 38. § (1) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó valamennyi adófizetési kötelezettségüket teljesíthetik bankkártya használatával is.

☛ A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti. [Art. 38. § (1a) bekezdés]

A bankkártyás adófizetés az adózó illetékességétől függetlenül a NAV elnöke által kijelölt bármely ügyfélszolgálaton, annak nyitvatartási ideje alatt teljesíthető. [47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 11. § (2) bekezdés]

✍ A magánszemély nevére szóló bankkártya használata esetén képviseletnek és meghatalmazásnak nincs helye.

A kerekítés szabályai

Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót általánosan 1000 forintra kerekítve kell megfizetni az alábbiak kivételével. [Art. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések 3. pont]

A cégautóadót az adózó személyétől függetlenül kerekítés nélkül forintban kell megfizetni.

A magánszemély által fizetett személyi jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket, a cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kerekítés nélkül forintra pontosan kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések 3. pont]

A helyi iparűzési adót és a kommunális adót 100 forintra kerekítve kell megfizetni és 100 forintra kerekítve lehet visszaigényelni. [Art. 2. számú melléklet II./Általános rendelkezések/A./2./f) pont]

A határidők számítása

Amennyiben a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az adóelőleg megfizetésének a határideje július 20. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 22. (hétfő) 24 óra lesz.

Az esetleges üzemzavar időtartamát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. [Ket. 65. § (8) bekezdés]

A megfizetés időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénzátutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabásával is számolni kell.

Amennyiben a munkáltató (kifizető) az adólevonási, illetve az adóbeszedésre kötelezett az adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, abban az esetben a késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet, amelynek alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege. [Art. 172. § (14) bekezdés]

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban ez csak akkor lehetséges, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A befizetések elszámolása

Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adózó adószámláján adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. [Art. 43. § (1) bekezdés]

Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

☛ Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget a végrehajtási költség elszámolássa után elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, majd a fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra, és az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, mindhárom csoporton belül azonos tartozások esetében az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig az azonos esedékességű tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adóra az adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. [Art. 43. § (5) bekezdés]

☛ Ha az adózónak nincs adótartozása és az adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása, abban az esetben rendelkezhet a túlfizetés miatt fennmaradó összeg visszafizetéséről, illetve ennek hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. [Art. 43. § (6) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.