Az adószám törlése

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításaként elsősorban a fekete gazdaság elleni küzdelem, valamint a fiktív adózók elleni fellépés érdekében 2006. szeptember 15-étől az adószám felfüggesztését követően az állami adóhatóságnak már lehetősége volt az adószám törlésére.

Az adózás rendjéről szóló törvény újabb módosításaként 2012. január 1-jétől a jogszabály több esetben lehetőséget biztosít az adóhatóság számára az adószám felfüggesztés nélküli törlésének elrendelésére is.

Az adószám törlésével kapcsolatos eljárásban is garanciális előírás az adózók számára, hogy a törlés elrendeléséről az adóhatóság határozattal dönt, amely ellen minden esetben fellebbezésnek van helye, ennek következtében az adószám törléséhez kapcsolódó szigorú jogkövetkezmények csak az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően kerülnek alkalmazásra.

Az adószám törléséhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására kizárólag a jogszabályban meghatározott tényállások bekövetkezése esetén kerülhet sor azzal, hogy ha a tényállás megvalósul, abban az esetben az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles a törlés elrendeléséről határozni.

Az adószám törlése az adószám felfüggesztése nélkül

Az adószám törlését megalapozó tényállások egyik esete, amikor az adóhatóság eljárása során bebizonyosodik, hogy az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, vagyis az adózó székhelye fiktív, ebben az esetben az adóhatóság az adózó adószámát az adószám felfüggesztésének elrendelése nélkül törli:

Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím. [Art. 24/B. § (1) bekezdés a) pont]

Az adószám törlését megalapozó tényállások másik csoportja, amikor az adóhatóság eljárása során hitelt érdemlő adatok utalnak arra, hogy az adózó szervezeti képviselője fiktív vagy az adózó ilyen képviselőt az adóhatósághoz az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően nem jelentett be, ezekben az esetekben az adóhatóság az adózó adószámát az adószám felfüggesztésének elrendelése nélkül törli:

Az állami adó- és vámhatóság az adószámot az adószám felfüggesztése nélkül törli abban az esetben is, ha az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be. [Art. 24/B. § (1) bekezdés b) pont]

Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózónak a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselője nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének (és határozott idejű jogviszony esetén megszűnésének) időpontját, a képviselő adóazonosító számát. [Art. 16. § (3) bekezdés c) pont]

Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli abban az esetben is, ha az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. [Art. 24/B. § (1) bekezdés c) pont]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózó esetében az adószám törlésére abban az esetben is sor kerülhet az adószám előzetes felfüggesztésének elrendelése nélkül, ha a beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettség teljesítésére hosszabb időn keresztül nem kerül sor.

Az adószám törlésére az adószám felfüggesztése nélkül kerül sor abban az esetben, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az adóhatóság ismételt felhívása ellenére továbbra sem tesz eleget.

Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. [Art. 174/A. § (1) bekezdés]

A magánszemélynek nem minősülő adózók esetében az adószám törlésére a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, illetve jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén is sor kerülhet, amennyiben a támogatás igénybevételével összefüggésben megállapított visszafizetési kötelezettség teljesítése nem történik meg. [Art. 24/B. § (1) bekezdés d) pont]

Az adószám törlésére a fentieken kívül az adóregisztrációs eljárás lefolytatása során, valamint a fokozott adóhatósági felügyeletre vonatkozó eljárással összefüggésben is sor kerülhet.

Az adószám törlése az adószám felfüggesztését követően

Az adózó székhelyével kapcsolatban az adószám törlését megalapozó másik tényállás, amikor az adózó a székhelyén nem található és emiatt az adószám felfüggesztésére már sor került, ez jellemzően például abban az esetben fordulhat elő, amikor a székhely megváltozását az ügyvezetés a cégbírósághoz nem jelenti be és az adóhatóság által küldött hivatalos levél kézbesítése a nyilvántartásban szereplő címen nem lehetséges:

Az adószám törlésére kerül sor abban az esetben, ha az adózó adószámának felfüggesztésére azért került sor, mert az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, vagy az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található. [Art. 24/A. § (4) bekezdés]

A felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózónál ebben az esetben, ha az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az adószám felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg és az adószám törlésére az adózás rendjéről szóló törvény egyéb rendelkezései alapján nem került sor, abban az esetben az adóhatóság az adószámot határozattal törli. [Art. 24/A. § (4) bekezdés]

Az adószám törlésére az adószám felfüggesztését követően kerülhet sor abban az esetben is, ha az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a határidő lejártát követően az adóhatóság felszólítása ellenére továbbra sem tesz eleget.

Ha az adószám felfüggesztésére azért került sor, mert az adózó az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget, abban az esetben az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének továbbra sem tesz eleget. [Art. 24/B. § (12) bekezdés]

Az adószám törlését elrendelő határozat közlése

Ha az adószám felfüggesztésére került sor, mert az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, abban az esetben az adóhatóság az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 nap után az adószám törlését elrendelő határozatot szintén hirdetményi úton közli az adózóval, amely az állami adóhatóság internetes honlapján 8 napon keresztül kerül közzétételre, majd a közzétételt követő nyolcadik napon ezt a határozatot is közöltnek kell tekinteni. [Art. 24/B. § (7) bekezdés]

Ha az adószám törlésére azért kerül sor, mert az adóhatóság eljárása során bebizonyosodik, hogy az adózó székhelye nem valós cím, szervezeti képviselője nem valós személy vagy ilyen képviselőt nem jelentett be, abban az esetben az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval, amely az állami adóhatóság internetes honlapján kerül közzétételre, majd a közzétételt követő tizenötödik napon a határozatot közöltnek kell tekinteni. [Art. 24/B. § (4) bekezdés]

Az adószám törlését elrendelő határozatokat közlő hirdetmények a jogerőre emelkedés időpontjáig az állami adóhatóság internetes honlapján tekinthetőek meg:

Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezés

Az adózók számára garanciális előírást jelent, hogy az adószám törlésére és az adószám törléséhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására kizárólag az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő leteltével van lehetőség.

Az adószám törlését az adószám előzetes felfüggesztése nélkül elrendelő határozat ellen fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. [Art. 24/B. § (4) bekezdés]

Ha az adószám törlésére az adószám felfüggesztését követően hirdetmény útján azért került sor, mert az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, abban az esetben az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. [Art. 24/A. (4) bekezdés]

Ha az adószám törlésére az adószám felfüggesztését követően azért került sor, mert az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül az adóhatóság felszólítása ellenére továbbra sem tett eleget, abban az esetben az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. [Art. 24/A. (12) bekezdés]

Az adózó az adószám törlését elrendelő elsőfokú határozat ellen a jogszabályban meghatározott határidő letelte előtt minden esetben fellebbezést nyújthat be, azonban az adóhatóság internetes honlapján keresztül kizárólag hirdetményi úton közölt határozatok esetében az adószám törlésének elrendeléséről a fiktívnek minősített adózók több esetben csak a határozat jogerőre emelkedését követően értesülnek.

A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. [Art. 137. § (1) bekezdés]

A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta, de az előírt határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. [Ket. 102. § (1) bekezdés]

Az adóhatóság a fellebbezést a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül terjeszti fel a felettes szervhez az ügy összes iratával együtt, majd a felettes szerv ezt követően 15 napon belül dönt és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. [Art. 24/B. § (2) bekezdés]

✍ Az adóhatóság nem terjeszti fel a felettes szervhez a fellebbezést, amennyiben a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti.

Az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedése

Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. [Art. 24/B. § (5) bekezdés]

Az adószám törlésével az adóköteles tevékenység végzésére való jogosultság megszűnik, mivel az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a jogszabályban meghatározott egyes kivételekkel. [Art. 16. § (1) bekezdés]

✍ Ha az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezés benyújtására előírt határidő letelt és az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedett, abban az esetben ésszerű időn belül még érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az adóhatósággal és az adózó nyilvántartását vezető szervvel, vagyis a cégjegyzésre kötelezett adózók esetében a cégbírósággal.

A cégjegyzésre kötelezett adózók esetében az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől a cég tagja vagy vezető tisztségviselője az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 5 évben nem lehet újabb cégjegyzésre kötelezett adózónak a vezető tisztségviselője vagy képviseletre jogosult tagja, illetve korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja sem. [Art. 24/C. § (2) bekezdés]

✍ A korlátozás az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésekor már fennálló jogviszonyokat alapesetben nem érinti, a feltételek teljesülésének vizsgálatára az adóregisztrációs eljárás lefolytatása alkalmával történik, amelyre általánosan új társaság bejegyzése, illetve már meglévő adózók esetében jogviszony változás esetén kerül sor. [Art. 24/D. § (1) bekezdés]

✍ Az adószám megállapítását megtagadó határozat közlésétől számított 8 napon belül az új adózónak az a vezető tisztségviselője vagy tagja, akire tekintettel az adószám megállapítását az adóhatóság megtagadta, az adószám megállapítása érdekében kimentési kérelmet terjeszthet elő a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. [Art. 24/C. § (6) bekezdés]

Az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával az általános forgalmi adó tekintetében az adólevonási jog elenyészik, vagyis a jogerőre emelkedés napjától kezdődően adólevonási jog érvényesítésére az adószám hiányában nincs lehetőség. [Áfa. tv. 137. § (3) bekezdés]

Ha az adószám törlésére közvetlenül az adószám felfüggesztését követően kerül sor, abban az esetben az adólevonási jog már az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően (átmenetileg) nem volt gyakorolható. [Áfa. tv. 137. § (1) bekezdés]

✍ Az adólevonási jog az adószám felfüggesztését, illetve törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján és azt követően benyújtott adóbevallásokban már nem gyakorlolható, függetlenül attól, hogy milyen bevallási időszakra vonatkoznak, vagyis a jogerőre emelkedés időpontjától benyújtott adóbevallásokban levonható adó nem szerepelhet.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az adószám alkalmazását törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen törölte. [Katv. 5. § (1) bekezdés i) pont]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választható. [Katv. 6. §]

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adószám alkalmazását törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával. [Katv. 19. § (5) bekezdés f) pont]

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnését követő 24 hónapban a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság ismételten nem választható. [Katv. 19. § (8) bekezdés]

Az adózó nem minősülhet az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott megbízható adózónak, ha a tárgyévben vagy az azt megelőző öt évben adószámtörlés hatálya alatt állt. [Art. 6/A. § (1) bekezdés g) pont]

A törölt adószámos adózók adatainak közzététele

Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítése érdekében a honlapján közzéteszi azon adózók nevét és adószámát az adószám törlésére utalással, amely adózók adószámát a fentiekben leírtak alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig. [Art. 54. § (5) bekezdés c) pont]

A jogerőre emelkedett határozattal törölt adószámok és adózók listája az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzétett nyilvántartásban kereshető:

A törölt adószámú szervezetek által kiállított számla alapján adólevonási jogot nem lehet gyakorolni, még akkor sem, ha a gazdasági esemény ténylegesen megvalósult, mivel a kellő körültekintés követelménye nem teljesül, vagyis az adózóknak megfelelő figyelmet kell fordítaniuk a partnereik adószámának érvényességére!

Az adózó megszüntetésére irányuló eljárás kezdeményezése

Az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a cégjegyzésre kötelezett adózók esetében az adóhatóság kezdeményezi a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindítását.

A cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adózó megszüntetésére irányuló eljárást. [Art. 24/B. § (2) bekezdés]

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében az adószám törlése esetén az állami adóhatóság a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében [Art. 24/B. § (2) bekezdés]

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, amennyiben az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, ebben az esetben a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján. [Evt. 19. § (1) bekezdés e) pont]

✍ Az egyéni vállalkozó adószámának törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésével az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban nincs akadálya annak, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység újbóli megkezdése érdekében a magánszemély a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál bejelentést tegyen, ebben az esetben a nyilvántartásba vételt követően az állami adóhatóság az adószámot ismételten megállapítja.

Az állami adó- és vámhatóság más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon az adószám törléséről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. [Art. 24/B. § (2) bekezdés]

Az adószám ismételt megállapítása az adószám törlését követően

Ha az adózó adószáma az állami adó- és vámhatóság jogerős határozatával törlésre került, azonban az adózó nyilvántartását vezető szerv az adózó megszüntetésére irányuló eljárást, a kényszertörlési eljárást, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság megszűnésére irányuló eljárást esetleg az adózó kérelmére rendkívüli méltányosságból vagy más indokkal jogerősen a határozatával megszüntette, és az adózó az adószám törlését követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, abban az esetben az állami adó- és vámhatóságtól ismét kérelmeznie kell az adószám megállapítását. [Art. 24/B. (7) bekezdés]

Az adószám törlését követően az adószám ismételt megállapítása érdekében a bejelentkezést az adózónak még a tevékenység ismételt megkezdése előtt az állami adó- és vámhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványon (T201, T201T, T201CSZ) kell teljesíteni. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzésre kötelezett adózók esetében az adószám megállapítása előtt lefolytatott adóregisztrációs eljárás keretében ebben az esetben is megvizsgálja, hogy az adózó tekintetében fennáll-e az adószám megállapításának valamely törvényi akadálya. [Art. 24/C. §]

✍ Az adóregisztrációs eljárás során a cég vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, továbbá korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese adótartozását, illetve másik cégjegyzésre kötelezett adózóban jelenleg vagy korábban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszonyára vonatkozó feltételeket (adótartozás, adószám törlése) vizsgálják.

Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn. [Art. 24. § (9) bekezdés]

Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését követően az adózó korábbi adószámát állapítja meg az adózó részére, amennyiben az adószám megállapítását nem tagadta meg.

Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. [Art. 24/A. (8) bekezdés]

A cégbejegyzésre kötelezett adózók esetében, amennyiben az adószám törlésére azért kerül sor, mert az adóhatóság eljárása során bebizonyosodik, hogy az adózó székhelye nem valós cím, szervezeti képviselője nem valós személy vagy szervezeti képviselőt nem jelentett be, abban az esetben az adószám törlését követően az adószám ismételt megállapítására a továbbiakban nincs lehetőség. [Art. 24/B. § (7) bekezdés]

A cég megszüntetése az adószám törlését követően

Ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, abban az esetben a cégbíróság a céget az állami adóhatóság kezdeményezését követő húsz munkanapon belül megszűntnek nyilvánítja. [Ct. 91. § (1) bekezdés]

☛ A végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, majd a cégbíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben szintén közzéteszi. [Ct. 91. § (2) bekezdés]

A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárását hivatalból megszünteti, ha tudomására jut, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatát visszavonta, megsemmisítette vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte. [Ct. 91. § (3) bekezdés]

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, amennyiben a céget megszűntnek nyilvánítja, azonban nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. [Ct. 116. § (1) bekezdés a) pont]

A kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. [Ct. 116. § (3) bekezdés]

Ha a cégjegyzékből való törlésre kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság (a jogszabályban meghatározott kivétellel) eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. [Ct. 9/C. §]

A cégbíróság által az előző bekezdés szerint eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője sem. [Ct. 9/C. §]

A cégbíróság eltiltja azt a személyt, akinek felelősségét a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, illetve aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, továbbá akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, minden esetben feltéve azt, hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt. [Ct. 9/B. § (1) bekezdés]

A cégbíróság által az előzőek szerint eltiltott személy az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt éven keresztül nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője). [Ct. 9/B. § (2) bekezdés és 9/D. § (1) bekezdés]

✍ Az előzőek alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. [Ct. 9/B. § (3) bekezdés]

Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a jogszabályban meghatározott egyes kivételekkel. [Art. 16. § (1) bekezdés]

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. [Art. 172. § (1) bekezdés d) pont]

✍ A mulasztási bírság kiszabására elsősorban helyszíni ellenőrzések alkalmával, az adóalany-nyilvántartással történő egyeztetést követően kerülhet sor az adószámhoz kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában való folytatása miatt.

Amennyiben az adóhatóság adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, abban az esetben a tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet (a romlandó áruk és az élő állatok kivételével) a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. [Art. 173. § (1) bekezdés]

A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. [Art. 173. § (1) bekezdés]

Amennyiben az adózó a mulasztási bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg, abban az esetben az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti. [Art. 173. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét téríti vissza az adózónak. [Art. 173. § (3) bekezdés]

✍ Az adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott mulasztási bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, továbbá a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, azonban amennyiben az adóhatóság nem él a lefoglalás lehetőségével, a határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval. [Art. 172. § (8) bekezdés]

Jogkövetkezmények - Adókötelezettségek teljesítése

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.