Adóügyi képviseletre adott írásbeli meghatalmazás

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette a törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat, azonban ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. [Ket. 40. § (1) bekezdés]

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. [Ket. 40/A. § (2) bekezdés]

A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást. [Ket. 40/A. § (4)–(5) bekezdés]

Az állami adóhatóság előtti képviselet ellátására adott írásbeli meghatalmazás lehet egyedi esetre (meghatározott ügyre) szóló meghatalmazás, amelynek elkészítéséhez formanyomtatványt nem kötelező felhasználni, azonban az állami adóhatóság honlapjáról letölthetőek az eseti meghatalmazás minták.

Az adózó az adóhatóság előtti képviselet ellátására nemcsak eseti, hanem állandó meghatalmazást vagy megbízást is adhat és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. [Art. 7. § (5) bekezdés]

Az állandó meghatalmazás, megbízás a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha az adózó vagy képviselője azt az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon (VAMO) bejelenti. [Art 7. § (5) bekezdés]

✍ Az adóhatóságok előtti képviseletre adott meghatalmazás esetén a bejelentett képviselő az adózó nevében és érdekében eljárhat az adóhatóság előtt a meghatalmazásban megjelölt adóügyek intézése tekintetében. Az adózó ebben az esetben nem köteles személyesen eljárni a meghatalmazásban szereplő ügyekhez tartozó adókötelezettségek teljesítése és a kapcsolódó hatósági eljárások során, kivéve azokat az eseteket, amikor a személyes eljárás a törvény előírása alapján kötelező, ilyenek például a nyilatkozattétel vagy a tanúvallomás, amelyeknél az adózó személyes meghallgatása szükséges.

Az adóhatóságok előtti képviselet ellátására vonatkozó további szabályokról az adóhatóságok előtti képviselet ellátásának ismertetéséról készült másik oldalunkon tájékozódhat még részletesebben:

A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. [Pp. 196. § (1) bekezdés]

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül, ha azt a kiállító saját kézírásával írta és aláírta, azonban ebben az esetben kizárólag a tényleges kézírás fogadható el, ezért a számítástechnikai eszközzel készült dokumentumok, valamint a bélyegzővel lenyomatolt aláírások nem megfelelőek. [Pp. 196. § (1) bekezdés a) pont]

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül abban az esetben is, ha két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, azonban az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. [Pp. 196. § (1) bekezdés b) pont]

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. [Pp. 196. § (1) bekezdés d) pont]

☛ A polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek képviseletére adott megbízás vagy meghatalmazás érvényességéhez tehát nem szükséges tanúk alkalmazása, ha azt a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályoknak megfelelően aláírták. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek fogalma azonban nem azonos a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodókkal, mivel például a társasházak és a társasüdülők nem tartoznak ebbe a körbe. [Pp. 396. §]

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül, ha ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. [Pp. 196. § (1) bekezdés e) pont]

☛ Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül a fentieken kívül akkor is, ha a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van, továbbá ha az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. [Pp. 196. § (1) bekezdés c) és f) pont]

✍ A tanúk alkalmazása a fentiek alapján kizárólag akkor szükséges, ha a meghatalmazó magánszemély (nem egyéni vállalkozó) vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő egyéb szervezet (például társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség vagy polgári jogi társaság) és ezek adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, valamint számviteli és könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja vagy tagja számára adnak meghatalmazást.

A közokiratba foglalt meghatalmazás

Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat minősül közokiratnak, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, megszabott alakban annak állított ki. [Pp. 195. § (1) bekezdés]

A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. [Pp. 195. § (1) bekezdés]

A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. [Pp. 195. § (7) bekezdés]

Az adózó képviseletére jogosult személyek

A magánszemélyt az adóhatóság és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt, amennyiben nem kíván személyesen eljárni, abban az esetben képviselheti törvényes képviselője (szülő, gyám, illetve gondnok), a képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, illetve környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy is. [Art. 7. § (1) bekezdés]

Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt az előzőeken kívül a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. [Art. 7. § (1) bekezdés]

A jogi személyt és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezeteket az adóhatóság és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (vezető tisztségviselő, cégvezető, elnök, felszámoló, végelszámoló) vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, továbbá számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, valamint kizárólag környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. [Art. 7. § (2) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Szolgáltatások

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.