Adóhiány megállapítása

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmezésében adókülönbözetnek minősül az adózó által bevallott, vagy bevallani elmulasztott adó és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete. [Art. 178. § 3. pont]

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmezésében adóhiánynak minősül az adóhatóság által ellenőrzött bevallási időszakra az adózó terhére megállapított adókülönbözetből az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett rész.

Adóhiánynak minősül továbbá a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak talált adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés, és költségvetési támogatás összege is.

Az adókülönbözet nem minden esetben adóhiány

Az adóhiány megállapítására elsősorban abban az esetben kerül sor, ha az adózó által megállapított és bevallott adó összegét az adóhatóság a lefolytatott ellenőrzése alapján helytelennek találja, és az adózó által helytelenül bevallott adó összege kevesebb az adóhatóság által megállapított adóösszegnél, valamint az esedékesség időpontjától kezdődően az ellenőrzés megkezdésének napjáig terjedő időszakban nem mutatkozik folyamatosan túlfizetés a vizsgálat alá vont adó tekintetében az adózó terhére megállapított adókülönbözet teljes összegében, amely időszak az ellenőrzés kezdő időpontjáig akár több év is lehet.

Az adózás rendjéről szóló törvény alapján adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözetből az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett rész. [Art. 170. § (2) bekezdés]

Az adózás rendjéről szóló törvény 2004. január 1-jétől hatályos módosítását követően azonban figyelemmel kell lenni arra az alábbiakban részletezett szabályra, hogy az eredeti esedékesség időpontjáig megfizetett összegből csak azt a részt lehet az adóhiány számításánál csökkentő tényezőként figyelembe venni, amely az eredeti esedékesség időpontjától az ellenőrzés megkezdéséig túlfizetésként folyamatosan fennáll.

✍ Az adózó által benyújtott bevallás adóhatósági ellenőrzése során az adózó terhére megállapított adókülönbözet tehát nem minden esetben vezet adóhiány megállapításához, mivel ha az adózó a vizsgálat alá vont adót a bevallásában ugyan hibás összegben szerepeltette, de az esedékesség időpontjáig azt a megfelelő összegben befizette vagy az esedékesség időpontjában az adónem tekintetében túlfizetése mutatkozik, és a bevallásban szereplő hibás adathoz képest ez a többlet vagy túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napjáig folyamatosan fennáll, vagyis az adófizetési kötelezettségeit a továbbiakban is maradéktalanul teljesítette, abban az esetben nem kerül sor adóhiány megállapítására, valamint adóbírság és késedelmi pótlék kiszabására sem.

Adóhiány megállapítására kerül sor abban az esetben is, amennyiben az adóhatóság által ellenőrzött bevallási időszakra az adózó egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást és folyamatosan fennálló túlfizetés hiányában az adózó terhére mutatkozó adókülönbözet adóhatósági határozatban megállapításra kerül.

Az adóhiány összegének megállapítása

Az adóhiány megállapítását az adóhatóság az adózó bevallásában szerepeltetett adatok alapján végzi, azonban amennyiben az adózónak a vizsgálat alá vont adónem tekintetében az esedékesség időpontjától kezdődően az ellenőrzés megkezdésének napjáig eltelt időszak teljes egészében folyamatosan fennálló túlfizetése mutatkozik, abban az esetben az adóhiány összegét csökkenti annak összegével.

Az adóhiány számításánál az esedékesség időpontjában fennálló túlfizetésnek az a része tekinthető a bevallásból hiányzó adókülönbözet teljesítésének, amely a vizsgálat alá vont adónem tekintetében az esedékesség időpontjától kezdődően az ellenőrzés megkezdésének napjáig folyamatosan fennáll.

Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll. [Art. 170. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság az adóhiány megállapítása esetén elsőként az adózó által a bevallásban szerepeltetett adó összegének helyességét vizsgálja, továbbá azt, hogy az adózó az esedékesség időpontjától az ellenőrzés megkezdéséig terjedő időszak teljes egészére nézve teljesítette-e a hiányzó különbözet megfizetését.

Adóhiány megállapítása esetén fizetendő adóbírság

A jogszabály kötelező erejű rendelkezést tartalmaz adóhiány esetén a bírság mértéke tekintetében.

Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, amelynek általános mértéke az adóhatóság által megállapított adóhiány 50 százaléka. [Art. 170. § (1) bekezdés]

Az adóterhek csökkentésére irányuló intézkedések bevezetésével párhuzamosan a megfelelő visszatartó erő biztosítása, továbbá a bírságolási szigor növelése érdekében más uniós tagállamok példáját követve az adózás rendjéről szóló törvény módosítása következtében 2012. január 1-jétől jelentősen megemelkedett a csalárd magatartással, a bizonylatok, a könyvek, nyilvántartások meghamisításával, iratok megsemmisítésével elkövetett jogsértések esetében kiszabásra rendelt bírság mértéke.

Az adóbírság mértéke a feltárt adóhiány 200 százaléka, vagyis az adóbírság általános mértékének a négyszerese minden olyan esetben, amikor az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, a könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.[Art. 170. § (1) bekezdés]

Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. [Art. 171. § (1) bekezdés]

☛ Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

Az adóbírság mérséklésének azonban nincs helye sem hivatalból, sem kérelemre olyan esetben, amikor az adóhiány keletkezése a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, vagyis ezekben az esetekben az adóhiány 200 százalékánál alacsonyabb összegű adóbírságot kiszabni nem lehetséges. [Art. 165. § (4) bekezdés]

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása 2012. január 1-jétől megszüntette a minősített adózók esetében az első előfordulás alkalmával kiszabható adóbírság lényegesen kedvezményesebb mértékét is, ennek következtében a minősített adózói adatbázisban való szereplés már nem jár a korábban alkalmazott alacsonyabb mértékű adóbírság kiszabásának kedvezményével. [2011. évi CLVI. törvény 349. §]

Adóhiány megállapítása esetén fizetendő késedelmi pótlék

Az adóhatóság által megállapított adóhiány egyben adótartozásnak minősül, amely az esedékességkor nem lett megfizetve, ezért az adófizetési késedelem megállapítása következtében az adózónak késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége is keletkezik, amely azonban legfeljebb három évre számolható fel.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (1) bekezdés]

Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. [Art. 165. § (3) bekezdés]

Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja a pótlékszámításra vonatkozó általános szabálytól eltérően nem csökkenthető az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. [Art. 165. § (3) bekezdés]

Az adóhiány eredményeként fennálló adótartozás esetén felszámításra kerülő késedelmi pótlék alapjának meghatározásánál tehát nem lehet csökkentésként figyelembe venni a más adónemben fennálló túlfizetés összegét, ellentétben azzal, amikor az adótartozás nem adóhatósági ellenőrzés eredményeként áll fenn.

Az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban hivatalból vagy kérelemre az adó esedékességének napjánál későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. [Art. 165. § (3) bekezdés]

A késedelmi pótlék mérséklésének azonban nincs helye sem hivatalból, sem kérelemre olyan esetben, amikor az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, vagyis ezekben az esetekben az általánosnál alacsonyabb összegű késedelmi pótlékot kiszabni nem lehet. [Art. 165. § (4) bekezdés]

A jelentős adóhiánnyal rendelkező adózók adatainak közzététele

Az adóhatóság minden negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi azoknak a (csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló) adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. [Art. 55. § (3) bekezdés]

A jelentős adóhiány megállapításával érintett adózók közhiteles nyilvántartása az állami adóhatóság interneten található oldalán bárki számára nyilvánosan elérhető a feltüntetett időállapot szerinti adatokkal:

Magyar nyelvű oldalak - Adózási információk

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.