Az adóhatóságok előtti képviselet

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette a törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat, azonban ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. [Ket. 40. § (1) bekezdés]

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. [Ket. 40/A. § (2) bekezdés]

Az adózó az adóhatóság előtti képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást is adhat és az adóhatósághoz azt bejelentheti. [Art. 7. § (5) bekezdés]

A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást. [Ket. 40/A. § (4)–(5) bekezdés]

✍ Az adóhatóságok előtti képviseletre adott meghatalmazás esetén a bejelentett képviselő az adózó nevében és érdekében eljárhat az adóhatóság előtt a meghatalmazásban megjelölt adóügyek intézése tekintetében. Az adózó ebben az esetben nem köteles személyesen eljárni a meghatalmazásban szereplő ügyekhez tartozó adókötelezettségek teljesítése és a kapcsolódó ellenőrzési eljárások során, kivéve azokat az eseteket, ahol a személyes eljárás a törvény előírása alapján kötelező, ilyenek például a nyilatkozattétel vagy a tanúvallomás, amelyeknél az adózó személyes meghallgatása szükséges.

Az állami adóhatóság előtti képviselet bejelentése

Az írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. [Ket. 40/A. § (1) bekezdés]

Az állami adóhatóság előtti képviselet ellátására adott írásbeli meghatalmazás lehet egyedi esetre (meghatározott ügyre) szóló meghatalmazás, amelynek elkészítéséhez formanyomtatványt nem kötelező felhasználni, azonban az állami adóhatóság honlapjáról letölthetőek az eseti meghatalmazás minták.

Az egyedi esetre (meghatározott ügyre) szóló meghatalmazás helyett az adózó állandó meghatalmazást is adhat, amely a meghatalmazottat hosszabb távra, az ügyek és kötelezettségek meghatározott csoportjában (vagy csoportjaiban) állandó jelleggel, meghatározott időpontig, illetve a meghatalmazó vagy pedig a meghatalmazott által történő visszavonásig vagy felmondásig jogosítja képviseletre.

Az állandó meghatalmazás, megbízás a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha az adózó vagy képviselője azt az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon bejelenti. [Art 7. § (5) bekezdés]

☛ Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, abban az esetben az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. [Art. 7. § (5) bekezdés]

A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. [Art. 7. § (5) bekezdés]

✍ Az állami adóhatóság előtti képviselet ellátására adott állandó meghatalmazás bejelentéséhez rendszeresített nyomtatvány kitöltése (VAMO) az állami adóhatóság internetes honlapján található nyomtatványkitöltő programmal lehetséges, továbbá az állandó meghatalmazás bejelentését a meghatalmazó illetékessége szerinti adóigazgatóságához kizárólag postai úton vagy az ügyfélszolgálatokon személyesen lehet megtenni, annak elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség.

Az állami adóhatóság előtti eljárásban az állami adóhatóság előtti képviselet ellátására adott állandó meghatalmazás hatályosságának kezdete az állandó meghatalmazás postai beküldése esetén az állami adóhatósághoz történő beérkezés napja, személyes benyújtás esetén pedig a benyújtás dátuma.

✍ A képviselet ellátására adott állandó meghatalmazás hatályosságának kezdő időpontjaként a nyomtatványon az adóhatósághoz történő beérkezés napjánál, illetve a személyes benyújtás dátumánál későbbi időpont is megjelölhető.

Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. [Art. 7. § (5) bekezdés]

Az adóügyek elektronikus intézése képviselet útján

Az elektronikus bevallásra kötelezett adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését elektronikus úton köteles teljesíteni. [Art. 175. § (9) bekezdés]

☛ A havi rendszerességű adó- és járulékbevallásra, valamint az általános forgalmi adó esetében az összesítő jelentés, továbbá az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az első ilyen kötelezettségének keletkezése időpontjától elektronikus bevallásra kötelezett adózónak minősül. [Art. 175. § (9) bekezdés]

Az elektronikus bevallásra nem kötelezett adózóknak is lehetőségük van adóügyeik elektronikus úton történő intézésére, esetükben az előzetes ügyfélkapus regisztráció után a képviselet bejelentésére csak abban az esetben van szükség, ha az adóügyeket nem saját maguk, hanem állandó képviselőjük útján kívánják intézni, ekkor a megbízott képviselő köteles a bejelentést papír alapon benyújtani.

Ha az adózó állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, abban az esetben az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. [Art. 17. § (5) bekezdés]

A képviselő az előző bekezdésben meghatározott időn belül, de legkésőbb az adóügy első elektronikus intézésének időpontját megelőző munkanapon az adóhatóságnál erre a célra rendszeresített papír alapú nyomtatványon köteles bejelenteni képviseleti jogosultságát az állami adóhatósághoz, illetve azt, hogy képviseleti jogosultsága mely adóügyek intézésére terjed ki. [47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 3. § (5) bekezdés]

✍ A bejelentést (T180) kizárólag papír alapon lehet benyújtani postai úton vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatán személyesen, kivéve, ha a bejelentő magánszemély adózóként a saját maga regisztrációját jelenti be, mert saját maga kívánja az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeit teljesíteni, ebben az esetben a bejelentés elektronikus úton is benyújtható.

A bejelentés alapján az adóhatóság a képviselőt nyilvántartásba veszi, és erről az adózót haladéktalanul értesíti. [47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 3. § (7) bekezdés]

Képviselet az adóhatósági ellenőrzések alkalmával

Az adóhatósági ellenőrzések során az adózó a legtöbb esetben maga dönthet arról, hogy személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján kíván eljárni, továbbá dönthet úgy is, hogy a jogai érvényesülésének legteljesebb biztosítása érdekében képviselőjével együttesen jár el az adott ügyben.

✍ A képviselő elvégzi mindazokat az eljárási cselekményeket, amelyeket az adózó végezne, például bizonyítékot terjeszthet elő, illetve részt vehet az eljárási cselekményeken, például tárgyaláson, szemlén, amelyen az adózó jogosult vagy köteles megjelenni.

Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az adóhatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát az eljárás minden szakaszában köteles megvizsgálni. [Ket. 40. § (2) bekezdés]

Írásbeli meghatalmazás esetén a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. [Ket. 40/A. § (1) bekezdés]

✍ Az írásbeli meghatalmazásból ki kell tűnnie a képviselő,és a képviselt személyének, a megteendő jognyilatkozat tárgyának, továbbá annak, hogy a képviseleti jog melyik ügyre vagy az adott ügyön belül melyik eljárási cselekmény(ek)re terjed ki.

Amennyiben a természetes személy ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság az erre vonatkozó iratok csatolásával a gyámhatóságnál ügygondnok kötelező kirendelését kezdeményezi vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi, maga gondoskodik az ügygondnok kirendeléséről. [Ket. 40. § (5) bekezdés]

A kötelezően szakmai képesítéshez kötött képviselet

A magánszemély, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el a következő ügyekben: az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás, valamint az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárás. [Art. 7. § (6) bekezdés]

A képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül. [Art. 7. § (7) bekezdés]

☛ A jogi szakvizsga megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői minőséget a fent meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni. [Art. 7. § (7) bekezdés]

Az adózó képviseletére jogosult személyek

A magánszemélyt az adóhatóság és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt, amennyiben nem kíván személyesen eljárni, abban az esetben képviselheti törvényes képviselője (szülő, gyám, illetve gondnok), a képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, illetve környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy is. [Art. 7. § (1) bekezdés]

Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt az előzőeken kívül a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. [Art. 7. § (1) bekezdés]

A jogi személyt és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezeteket az adóhatóság és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (vezető tisztségviselő, cégvezető, elnök, felszámoló, végelszámoló) vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, továbbá számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, valamint kizárólag környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. [Art. 7. § (2) bekezdés]

A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. [Pp. 196. § (1) bekezdés]

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül, ha azt a kiállító saját kézírásával írta és aláírta, azonban ebben az esetben kizárólag a tényleges kézírás fogadható el, ezért a számítástechnikai eszközzel készült dokumentumok, valamint a bélyegzővel lenyomatolt aláírások nem megfelelőek. [Pp. 196. § (1) bekezdés a) pont]

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül abban az esetben is, ha két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, azonban az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. [Pp. 196. § (1) bekezdés b) pont]

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. [Pp. 196. § (1) bekezdés d) pont]

☛ A gazdálkodó szervezetek esetében tehát a képviseletre adott megbízás vagy meghatalmazás érvényességéhez nem szükséges tanúk alkalmazása, amennyiben azt a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályoknak megfelelően aláírták.

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül, ha ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. [Pp. 196. § (1) bekezdés e) pont]

☛ Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.

A magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül a fentieken kívül akkor is, ha a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van, továbbá ha az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. [Pp. 196. § (1) bekezdés c) és f) pont]

✍ A tanúk alkalmazása a fentiek alapján kizárólag akkor szükséges, ha a meghatalmazó magánszemély (nem egyéni vállalkozó) vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő egyéb szervezet (például társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség vagy polgári jogi társaság) és ezek adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, valamint számviteli és könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja vagy tagja számára adnak meghatalmazást.

A közokiratba foglalt meghatalmazás

Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat minősül közokiratnak, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, megszabott alakban annak állított ki. [Pp. 195. § (1) bekezdés]

A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. [Pp. 195. § (1) bekezdés]

A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. [Pp. 195. § (7) bekezdés]

A külföldi vállalkozás pénzügyi képviselete

Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.

A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetőleg megszűnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számlaszámát. [Art. 9. § (1) és (3) bekezdés]

A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el. [Art. 9. § (5) bekezdés]

Az adóhatóság a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg. [Art. 9. § (4) bekezdés]

☛ A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozás és a pénzügyi képviselő egyetemlegesen felelnek, azzal, hogy a képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti, továbbá a pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni. [Art, 9. § (6)–(7) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók