Az adótartozás jogkövetkezményei

Az adózás rendjéről szóló törvény alapján az esedékességkor meg nem fizetett adó, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás minősül adótartozásnak. [Art. 178. § 4. pont]

✍ Az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, továbbá ugyan így kell eljárni, ha jogszabály valamely az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. [Art. 178. § 4. pont]

Az adóhatóság által nyilvántartott adótartozás összege után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban az adófizetési kötelezettségek elhalasztásának ezen kívül számos további hátrányos jogkövetkezménye is lehet, amelyekre figyelmet kell fordítani, ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük.

✍ Az adó- és vámszakmai terület által nyilvántartott hátralékok 2013. évi záró állománya 2 260,9 Mrd Ft, ebből az adószakmai terület hátralékállománya 2 174,7 Mrd Ft, a vámszakmai területé 86,2 Mrd Ft volt, a teljes hátralékállomány 30,2%-a volt működő adózók hátraléka, 35,3%-át pedig szankcionálási tevékenységgel összefüggő bírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék tette ki.

Az adózóknak továbbá nemcsak a kötelezettségeikkel és a mulasztáshoz kapcsolódó esetleges hátrányos jogkövetkezményekkel kell tisztában lenniük, hanem érdemes ismerniük azokat a törvényes lehetőségeket is, amelyek átmeneti vagy végleges könnyítést biztosíthatnak egy kedvezőtlen gazdasági helyzetben.

A késedelmi pótlék

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

Az adóhatóság által megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. [Art. 165. § (4) bekezdés]

A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó (adóhiány) esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabásával is számolni kell.

A késedelmi pótlék mérséklése

A pótlékfizetés kezdő napjaként kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpontot is megállapíthat. [Art. 165. § (4) bekezdés]

A késedelmi pótlék mérséklése azonban nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye. [Art. 165. § (4) bekezdés]

Az adóbírság, valamint a késedelmi pótlék mérséklésére nincs lehetőség, sem hivatalból, sem kérelemre, amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. [Art. 171. § (2) bekezdés]

Az adóhiány nem azonos az adótartozással, hanem az adóhatóság által ellenőrzött bevallási időszakra az adózó terhére megállapított adókülönbözetből az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett rész, vagyis az adózó által bevallott vagy bevallani elmulasztott adó és az adóhatóság ellenőrzése során utólag megállapított adónak az adózó terhére megállapított különbözete.

Az adólevonási és adóbeszedési kötelezettség elmulasztása

Az adót a kifizető és a munkáltató adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel köteles megállapítani az adó alapjának meghatározására előírt időszakonként. [Art. 25. § (1) bekezdés b) pont]

Amennyiben a munkáltató, a kifizető az adólevonási, illetve az adóbeszedésre kötelezett az adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, abban az esetben a késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet, amelynek alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege. [Art. 172. § (14) bekezdés]

☛ Ha a kifizető a törvény előírása alapján az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a levont adót, adóelőleget azután már csak a kifizetőtől követelheti. [Art. 172. § (3) bekezdés]

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

A befizetések elszámolása

Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adózó adószámláján adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. [Art. 43. § (1) bekezdés]

Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

☛ Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget a végrehajtási költség elszámolássa után elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, majd a fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra, és az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, mindhárom csoporton belül azonos tartozások esetében az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig az azonos esedékességű tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adóra az adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. [Art. 43. § (5) bekezdés]

☛ Ha az adózónak nincs adótartozása és az adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása, abban az esetben rendelkezhet a túlfizetés miatt fennmaradó összeg visszafizetéséről, illetve ennek hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. [Art. 43. § (6) bekezdés]

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

A fizetési könnyítés esetén fizetendő pótlékok

A magánszemély esedékesség előtt előterjesztett fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig, majd a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő pótlékot kell felszámolni. [Art. 133. § (5) bekezdés a) és c) pont]

A magánszemély esedékesség időpontja után benyújtott fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelme esetén a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedésének napjáig késedelmi pótlékot kell felszámítani, amennyiben azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, abban az esetben kizárólag az elsőfokú határozat keltének napjáig kell késedelmi pótlékot felszámítani, majd az elsőfokú határozat keltének napjától a fizetési könnyítés időtartamára a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő pótlékot kell felszámolni. [Art. 133. § (5) bekezdés b) és c) pont]

A jogi személy, egyéb szervezet fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelme esetén a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedésének napjáig késedelmi pótlékot kell felszámítani, amennyiben azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, abban az esetben a késedelmi pótlékot csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani, majd az elsőfokú határozat keltének napjától a fizetési könnyítés időtartamára a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő pótlékot kell felszámolni. [Art. 133. § (5) bekezdés b) és c) pont]

A pótlékok kiszabása fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelem előterjesztése esetén kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. [Art. 133. § (6) bekezdés]

A személyi jövedelemadó megfizetése pótlékmentes részletekben

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló bevallásának benyújtására előírt határidőig a bevallásban nyilatkozhat úgy, hogy a bevallásban szereplő, 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. [Art. 133/A. § (1) bekezdés]

☛ A bevallott személyi jövedelemadó pótlékmentes megfizetésére vonatkozó nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, tehát ebben az esetben igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. [Art. 133/A. § (1) bekezdés]

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. [Art. 133/A. § (1) bekezdés]

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik, továbbá ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. [Art. 133/A. § (2) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adótartozás esetén kiállítható adóhatósági igazolások

Az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. [Art. 178. § 4. pont]

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. [Art. 85/A. § (4) bekezdés]

Az adótartozással rendelkező adózó részére nemleges adóigazolás nem állítható ki, mivel az azt igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. [Art. 85/A. § (4) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés kizárása

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel és az adatbázisban szereplés feltételei között szerepel, hogy az adózónak a közzétételt megelőző hónap utolsó napján ne legyen az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása és köztartozása, továbbá ne legyen behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása, valamint a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes befizetési kötelezettségeket maradéktalanul teljesítse. [Art. 178. § 32. pont]

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. [Art. 172. § (1) bekezdés n) pont]

Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. [Art. 36/B. § (4) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság kizárása

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának nem minősülő adózó az egyszerűsített vállalkozói adó választására vonatkozó bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek és nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása. [Eva. tv. 10. § (2) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya december 20-áig köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van. [Eva. tv. 10. § (4) bekezdés]

☛ Az adózóra az adóévben nem lehet az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha az adótartozás eseténre előírt bejelentést jogszerűtlenül nem tette meg. [Eva. tv. 10. § (6) bekezdés]

A kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnése

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. [Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont]

✍ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló jogszabály 2015. január 1-jétől hatályos módosítása következtében az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozásoknál a vágrehajtható, nettó módon nyilvántartott adótartozás fennállását és annak összegét már nem negyedévenként, hanem csak minden naptári év végén vizsgálja, és amennyiben az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, abban az esetben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával szűnik meg. [2014. évi LXXIV. törvény 60. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatti megszűnéséről az adóhatóság határozatot hoz. [Katv. 5. § (2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság ismételten nem választható. [Katv. 5. § (3) bekezdés]

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság kizárása

A kisvállalati adó választására vonatkozó bejelentés nem jogszerű abban az esetben, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. [Katv. 19. § (4) bekezdés]

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. [Katv. 19. § (5) bekezdés g) pont]

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnését követő 24 hónapban a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság ismételten nem választható. [Katv. 19. § (8) bekezdés]

Az egyszerűsített foglalkoztatásra való jogosultság megszűnése

A munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelentést tenni saját választása szerint elektronikus úton a kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (ügyfélkapu), vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, azonban a bejelentéshez mindkét esetben az ügyfélkapun előzetes regisztráció szükséges. [Efo. tv. 11. § (1)—(2) bekezdés]

Az a munkáltató, aki 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult, amíg adótartozását ki nem egyenlíti. [Efo. tv. 11. § (6) bekezdés]

☛ Az adótartozás megállapításánál a következőket kell figyelembe venni: egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató által fizetendő közteher, szociális hozzájárulási adó (társadalombiztosítási járulék), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadó előlege. [Efo. tv. 11. § (6) bekezdés]

Az adószám felfüggesztése és törlése adótartozás esetén

Az adószám felfüggesztését megalapozó tényállások egyik csoportja, amikor az adózó az adófizetési kötelezettségét az adóhatóság felhívására hosszú időn belül sem teljesíti.

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. [Art. 24/A. § (1) bekezdés c) pont]

Az adószám felfüggesztésével kapccsolatos eljárásról és jogkövetkezményekről egy másik oldalunkon olvasható részletesebb tájékoztatás:

Az adószám felfüggesztését követően az adószám törlésére kerülhet sor, amennyiben az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségét az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül az adóhatóság felhívása ellenére továbbra sem teljesíti.

Amennyiben az adószám felfüggesztésére azért került sor, mert az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget, abban az esetben az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. [Art. 24/B. § (12) bekezdés]

Az adószám törlésével kapcsolatos eljárásról és hátrányos jogkövetkezményekről egy másik oldalunkon olvasható részletesebb tájékoztatás:

Az adószám felfüggesztéséhez és törléséhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására kizárólag a jogszabályban meghatározott tényállások megvalósulása esetén kerül sor azzal, hogy ha a tényállás megvalósul, abban az esetben az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles ibtézkedni.

Az adószám megállapításának megtagadása adótartozás esetén

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese, illetve egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül.

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője vagy előző bekezdés szerinti tagja az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik. [Art. 24/C. § (2) bekezdés b) pont]

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője vagy a fenti bekezdés szerinti tagja olyan cégjegyzésre kötelezett más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának száznyolcvanadik napját megelőző száznyolcvanadik napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt. [Art. 24/C. § (2) bekezdés aa) pont]

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője vagy a fenti bekezdés szerinti tagja olyan cégjegyzésre kötelezett más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző száznyolcvanadik napon, illetve azt követően bármelyik napon fennállt. [Art. 24/C. § (2) bekezdés aa) pont]

✍ A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében az előző bekezdésekben meghatározott adótartozást kizárólag abban az esetben kell figyelembe venni az adóregisztrációs eljárás során, amennyiben az meghaladja a 30 millió forintot, valamint az adóregisztrációs eljárásra vonatkozó további részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes olyan cégjegyzésre kötelezett más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, illetve a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt. [Art. 24/C. § (2) bekezdés aa) pont]

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes olyan cégjegyzésre kötelezett más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, illetve a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik napon fennállt. [Art. 24/C. § (2) bekezdés aa) pont]

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik. [Art. 24/C. § (2) bekezdés b) pont]

A jelentős adótartozással rendelkezők adatainak közzététele

Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő 30 napon belül honlapján közzéteszi annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva meghaladja a 100 millió forintot, illetve magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot. [Art. 55. § (5) bekezdés]

A legalább 180 napn keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek (és egyéni vállalkozók) közzététele az állami adóhatóság honlapján:

A legalább 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező nem magánszemélynek minőülő adózók közzététele az állami adóhatóság honlapján:

✍ Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, továbbá a hatósági nyilvántartásból törölt adatról pedig vélelmezni kell, hogy nem áll fenn, valamint senki sem hivatkozhat arra, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve ha a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn. [Ket. 86. § (1a) bekezdés]

Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a százezer, illetve magánszemélyek esetében az ötvenezer forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. [Art. 55/B. § (1) bekezdés]

☛ Nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, ha a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. [Art. 55/B. § (2) bekezdés]

A végrehajtási eljárás megindítása

A jogkövető és fizetőképes adózók az adóhatóság egyszerű felhívása alapján, önként teljesítik elmaradt adókötelezettségeiket, ezért a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhatóság még a végrehajtási eljárás megindítása előtt és annak költségeit megspórolva az adótartozás megfizetésére felhívja az adózót.

Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, majd eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást a végrehajtási cselekmény foganatosításával megindítja. [Art. 150. § (1) bekezdés]

✍ A felhívás nem minősül végrehajtási cselekménynek és arra nem minden esetben kerül sor, mivel alkalmazása az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, azonban ha az adóhatóság él a felhívás lehetőségével, akkor a végrehajtási eljárás megindítására addig nem kerülhet sor, amíg a felszólításban megjelölt fizetési határidő eredménytelenül le nem telt.

A végrehajtási eljárás főszabály szerint a végrehajtható okirat alapján elrendelt végrehajtási cselekmény foganatosításával az arról szóló külön határozat meghozatala nélkül indul meg.

Az adóhatóság a bankszámlával rendelkező adózók esetében a végrehajtási eljárást általában hatósági átutalási megbízás, illetve közismertebb nevén inkasszó kiadásával indítja meg, amelynek intézményével a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek is egyaránt találkozhatnak.

Az adóhatóság mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, sőt, dönthet arról is, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz, az eljárása során azonban minden esetben figyelemmel kell lennie a jogszabályokban meghatározott eljárási rendre és lehetőségekre.

✍ A végrehajtási eljárás jellemzően az adós bankszámlája ellen benyújtott hatósági átutalási megbízás, illetőleg a bankszámlával nem rendelkező, adófizetésre kötelezett személyek esetében a tartozás munkabérből történő letiltásának elrendelésével indul, amelyet a munkáltatónak, kifizetőnek, hitelintézetnek kötelezően teljesítenie kell, mivel ha az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, abban az esetben az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére.

Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt intézkedik. [Art. 150. § (3) bekezdés]

A végrehatjás alatt álló adózók adatainak közzététele

Az állami adóhatóság köteles a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg a honlapján közzétenni az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat. [Art. 54. § (5) bekezdés d) pont]

A végrehajtás alatt álló adózók adatainak közhiteles nyilvántartásában az állami adóhatóság interenetes honlapján bárki kereshet az adózó nevének vagy az adószáma első kilenc számjegyének megadásával:

Az internetes adatbázisban kizárólag a lista felett megjelenített konkrét időpontban végrehajtás alatt álló adózók szerepelnek, az adatbázis adatainak frissítése rendszerint hetente történik.

A behajthatatlan adótartozás nyilvántartása

A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván. [Art. 162. § (1) bekezdés]

A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. [Art. 162. § (2) bekezdés]

✍ Az adótartozást megállapító adóhatóság a végrehajtható vagyon hiányára vonatkozó feltétel teljesülése nélkül is nyilvántarthatja behajthatatlanként a 10 000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. [Art. 162. § (3) bekezdés]

Az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése

Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, azonban ha az adóhatóság bármilyen végrehajtási cselekményt foganatosított, abban az esetben az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. [Art. 164. § (6) bekezdés]

Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. [Art. 164. § (6) bekezdés]

Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. [Art. 164. § (6) bekezdés]

☛ Az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése nyugszik a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, valamint törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt, továbbá a jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá. [Art. 164. § (7) bekezdés]

Az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett (és a bíróság által jogerősen megállapított) egyes bűncselekmények esetében az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. [Art. 164. § (1a) bekezdés]

Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. [Art. 164. § (6) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.